GK BH 1988/363
GK BH 1988/363
1988.10.01.
A túlszámlázás önmagában nem minősül olyan szándékos károkozásnak, amely az utóbbihoz kapcsolódó elévülési szabály alkalmazását indokolná [Ptk. 324. §, 360. § (4) bek.].
A felperes keresetet indított az alperes ellen 213 519 Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt, mert a felperes alvállalkozójaként végzett munkák ellenértékének számlázása során túlszámlázást eszközölt. Előadta, hogy erről csak akkor szerzett tudomást, amikor a saját megrendelője ellen – a számla csökkentett összegű kiegyenlítése miatt – indított perben szakértő állapította meg a túlszámlázást.
Az alperes elévülési kifogást terjesztett elő arra tekintettel, hogy a felperes követelését is tartalmazó számla 1985. április 29-én kelt és a felperes csak 1987. augusztus 11-én kelt levélben támasztott követelést a keresetben megjelölt ősszeg iránt.
Az elsőfokú bíróság a feleket egyeztetés megtartására kötelezte. Az egyeztetés során a felperes bejelentette, hogy a szóban levő számlát 1985. július 25-én ismerte meg, és követelését 1987. augusztus 11-én kívánta érvényesíteni, a keresetét azonban a Pt 360. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra alapítja, ezért szerinte az elévülés nem következett be. Az alperes az egyeltetés során azt az álláspontját közölte, hogy a jelen ügyre a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában keletkezett pénzkövetelések elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy a felperes az alperes által megküldött számlát 1985. júliusától 1986. júliusáig kifogásolhatta volna, ennek hiányában azonban a felperes követelése a gazdálkodó szervezetek közötti pénzkövetelések elévülésére irányadó rendelkezések értelmében nem érvényesíthető. A bíróság ítéletének meghozatala során figyelembe vette a Ptk. 340. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Az ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a felperes követelése a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel is csak abban az esetben volna bírói úton érvényesíthető, ha a felperes bizonyítani tudta volna, hogy a számla ellenőrzésében az elévülési időn belül valamilyen önhibáján kívül eső körülmény akadályozta.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását. Arra hivatkozott, hogy őt az alperes megtévesztette, amikor túlszámlázást eszközölt, ezért álláspontja szerint követelése a Ptk. 360. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével érvényesíthető.
A fellebbezésre az alperes észrevételt tett, és kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú eljárás során tisztázott tényállás szerint a felperes az alperes által kiállított számlát 1985. júliusától kifogásolhatta volna, a számla ellenőrzésében ugyanis a per adatai szerint a felperes akadályoztatást nem szenvedett, erre vonatkozó bizonyítékra nem is hivatkozott.
A Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje egy év. E rendelkezés alapján megállapítható, hogy a felperes számlakövetelése a felperes által 1987. augusztus 11-én közölt felszólításig, illetőleg a keresetének 1987. október 30-án történt benyújtásáig elévült, és bírósági úton nem érvényesíthető. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen döntött, amikor a felperes keresetét elutasította.
Nem volt elfogadható a felperesnek az a fellebbezési előadása, amely szerint az alperes a keresetben megjelölt összeg tekintetében a felperesnek szándékosan kárt okozott volna. Arra vonatkozó bizonyítékot nem is jelölt meg a felperes, hogy a fenti állítását mire alapozza. Az alperes által eszközölt túlszámlázás ugyanis nem feltétlenül valósítja meg a szándékos károkozás törvényi tényállását. A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a felperesnek az alperes alvállalkozó által végzett munka ellenőrzése a kötelezettségét képezte, az általa kiállított számlát pedig szintén köteles volt ellenőrizni. A felperes a számla ellenőrzését, illetőleg a túlszámlázásból eredő követelésének érvényesítését az elévülési határidőn belül nem eszközölte. (Legf. Bír. Gf. V. 30 155/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás