GK BH 1988/365
GK BH 1988/365
1988.10.01.
A vállalkozó akkor is a lakás értékének alapulvételével számított hiánypótlási kötbérrel tartozik, ha a lakás hiányainak egy részét határidő alatt megszüntette [7/1979. (IV. 11.) ÉVM–OT sz. r. 1. § (1) bek.].
A felperes 3 085 422 Ft hiánypótlási késedelmi kötbér iránt terjesztett elő keresetet az alperes ellen, mert egy budapesti lakóépület műszaki átadás-átvételi eljárása során észlelt hibák és hiányok kijavítására, illetve pótlására megállapított, 1985. december 20-i határidőt elmulasztva a hiánypótlást csak 1986. március 10-én, 50 napos késedelemmel teljesítette.
Az alperes azzal védekezett, hogy a hiánypótlást 1986. február 17-re készre jelentette, illetve, hogy a felek közötti megállapodás folytán a hibák egy részének kijavítása helyett az 1986. február 24-i birtokbaadási jegyzőkönyv szerint díjleszállítás címén 608 588 Ft-ot fizetett a felperesnek. Erre tekintettel vitatta a késedelem időtartamát, valamint a kötbér alapját és összegszerűségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ez helytálló, de mivel minden lakásban ezt követően is maradt kijavítandó hiba, az alperes kötbérfizetési kötelezettségét nem érinti.
A Fővárosi Bíróság a felmerült műszaki kérdések tisztázása céljából szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvéleményt elfogadta az ítélkezése alapjául, és az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 3 085 422 Ft kötbért. Az ítélet indokolása szerint az alperes a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, és csak állította, de nem bizonyította, hogy a hibák egy része miatt történt díjleszállításban való megállapodást követően egyes lakásokban nem maradt fenn kijavítandó hiba.
A fenti ítélet ellen az alperes fellebbezett. Megismételte azt az álláspontját, hogy 605 588 Ft összegű hibára nézve 1986. február 24-én megszűnt a hiánypótlási késedelme, miután a felperes az ilyen értékű hibáknál kijavítás helyett díjleszállítást kért, és az alperes ezt az összeget megfizette. Előadta, hogy készre jelentést követően a felperes megkezdte a hiánypótlás felülvizsgálatát, és bár vállalta, hogy a még nem teljesített hiánypótlásról tételes jegyzéket készít, ennek nem tett eleget, nem lakásonként, hanem csak általánosságban sorolta fel a hibákat. Ezért a fellebbezési tárgyaláson pontosított kérelmében az általa fizetendő kötbér 605 588 Ft-tal történő csökkentését kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság által helyesen feltárt tényállás szerint az alperes az 1985. december 20-i hiánypótlási határidőt elmulasztotta. Többszöri eredménytelen átadási kísérlet után az alperes 1986. február 17-ére ismételten készre jelentette a hiánypótlási munkákat. Ezzel kapcsolatban került sor az iratokhoz becsatolt, 1986. február 24-i jegyzőkönyv felvételére. A jelenlevők – közöttük volt az alperes képviselője is – a jegyzőkönyvben úgy nyilatkoztak, hogy „...a hibajavítások teljes körűen még nem készültek el. Minden lakásban, a hibajegyzékben szereplő szakmákat érintő hibák és hiányok továbbra is tapasztalhatók...” Az alperes ezt a tényt, hogy a fenti időpontban még minden lakásban tapasztalható volt hiba vagy hiány, sem a jegyzőkönyv felvételekor, sem az eljárás során nem vitatta. Ezért, figyelemmel a 7/1979. (IV. 11.) ÉVM-OT sz. együttes rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, a felperes megalapozottan érvényesített hiánypótlási késedelmi kötbért az összes érintett lakás után. Az alperes ugyanis az előbbiekkel szemben nem bizonyította, hogy 1986. március 10-e, tehát a hiánypótlási igazolás kiadása előtt a lakások egy meghatározott részében teljes körűen elvégezte a hiánypótlást. Márpedig a most hivatkozott jogszabályi rendelkezés és az ennek alapján kialakult bírósági gyakorlat szerint, ha egy-egy hiánypótlással érintett lakásban akár csak egy hiba kijavításával (pótlásával) is késedelemben van a vállalkozó, az érintett lakást a hiánypótlási kötbér alapjának kiszámításánál akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a többi hiba kijavítása (pótlása) megtörtént. Ezért a perbeli esetben, az 1986. február 24-i jegyzőkönyv már hivatkozott megállapítására tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a felek a műszaki átadáskor felvett hibajegyzék egyes tételeivel (egy részével) kapcsolatban kijavítás helyett díjleszállításban állapodtak meg, de annak sem, hogy a felperes a ki nem javított vagy nem pótolt hibákról nem készített lakásonkénti tételes jegyzéket. A műszaki átadáskor felvett, részére átadott hibajegyzék alapján az alperes a hiánypótlási munkákat elismerte. A fizetendő kötbér szempontjából ugyancsak nincs jelentősége annak, hogy a még minden lakásban fennálló hiba (hiány) akadályozta-e a rendeltetésszerű használatot. A hibák (hiányok) ilyen jellege a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 56. §-a értelmében a vállalkozói szolgáltatás átvételének megtagadására okot adó körülmény, a hiánypótlási késedelem miatti kötbérfelelősség vonatkozásában azonban erre a vállalkozó nem hivatkozhat eredményesen.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, nem fellebbezett részében pedig az ítéletet nem érintette. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 352/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás