PK BH 1988/37
PK BH 1988/37
1988.02.01.
A bírósági meghagyás kibocsátását mellőzni kell a kizáró okok hiánya esetén akkor is, ha a Pp alapelveinek érvényesülése a tárgyalás megtartását teszi szükségessé [Pp 136. § (2) bek.; PK 172. sz.].
Az 1200 m2 területű lakóház és udvar elnevezésű belterületi ingatlan a peres felek közös tulajdonában áll. A felperes tulajdona 6/12 illetőség, az I. r. alperes tulajdona 3/12 illetőség, míg a további 3/12 illetőség a II-IV. r. alperesek tulajdonában áll személyenként egyenlő arányban az I. r. alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.
A felperes keresetlevelében előadta, hogy az egész ingatlant az alperesek használják, velük a közös tulajdonban álló ingatlan használatában nem tud megegyezni, ezért kérte, hogy a bíróság szabályozza a használatot. Az ingatlanon álló lakóház utcafrontról nézve baloldali nagyszobájának, a hátsó kamrának, a másik kamra fele részének, valamint a nyári-konyhának és a kertben levő pincének, továbbá a kert fele részének a kizárólagos használatára tartott igényt.
A bíróság 1986. október 24. napján tűzött tárgyalást az ügyben. Arra az I. r. alperest úgy is, mint kiskorú II-IV. r. alperesek törvényes képviselőjét idézte. Az I. r. alperes szabályszerű idézésére nem jelent meg, írásban sem terjesztett elő védekezést. A bíróság a felperes kérelmére bírósági meghagyást bocsátott ki, amely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A tárgyalás elmulasztásának következményei között a Pp 136. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjeszt elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi. Ugyanitt a jogszabály meghatározza azt is, hogy mikor nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának, ezek a szabályok nem tesznek különbséget az egyes keresetfajták között. A Legfelsőbb Bíróság a PK 172. számú állásfoglalásában ezért olyan iránymutatást adott, hogy az első tárgyalás elmulasztásának következményeként – amennyiben a törvény kizáró rendelkezést nem tartalmaz – valamennyi keresetfajta tekintetében helye van bírósági meghagyás kibocsátásának. Ugyanakkor kifejtette, hogy a bíróság olyan esetben is mellőzheti a bírósági meghagyás kibocsátását, ha a Pp 136. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Ennek az állásfoglalásnak az indoka az, hogy bírósági meghagyás kibocsátás esetén is érvényesülnie kell a Pp alapelveinek. Ezért a bíróság hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, és kötelességeiknek tegyenek eleget. A bíróságnak tehát meg kell vizsgálnia a bírósági meghagyás alapját képező keresetlevél tartalmát, és ha annak alapján a követelés jogalapja vagy fennállása tekintetében alapos kétségei támadnak, akkor jár el helyesen, ha a tárgyalás kitűzése felől dönt.
A törvényességi óvással támadott bírósági meghagyás kibocsátása előtt mindezek vizsgálata elmaradt. A bíróság nem vette figyelembe, hogy a kereseti kérelem határozatlan. A felperes nem jelölte meg végrehajtásra is alkalmas módon, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan használatát miként kívánja rendeztetni. Nem csatolt a keresetlevélhez olyan vázrajzot, amely méretarányosan ábrázolná az ingatlant, és azon belül a felépítményeket, az egyes helyiségeket. A keresetlevélből az sem tűnik ki, hogy a tulajdonostársak közül a tulajdoni arány mellett kinek milyen mértékű használathoz fűződik jogos érdeke, megfelel-e a kért megosztási mód a PK 8. számú állásfoglalásnak
Mindezeket a bíróságnak észlelnie kellett volna, és a bírósági meghagyás kibocsátását mellőzve, az ügyben újabb tárgyaláson a közös tulajdon használatának rendezése iránti keresetet a Ptk. 140. és 141. §-ában foglaltak, valamint a PK 8. számú állásfoglalás alkalmazásával érdemben kellett volna elbírálnia.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős bírósági meghagyást hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján. (P. törv. I. 20 677/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás