• Tartalom

MK BH 1988/375

MK BH 1988/375

1988.10.01.

Érvénytelen az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagértekezletének a gazdasági év befejezését követően hozott az a döntése, amely szerint a szakcsoport nyereségéből csak azokat illeti meg részesedés, akiknek a tagsági viszonya a döntés meghozatalának időpontjában fennáll [26/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 4. § (2) bek. e) pont, 16. § (2) bek.].

A felperesek az alperes ipari szolgáltató szakcsoportjánál tagsági viszonyban voltak 1983. decemberétől a kilépésükig, 1985. január 14-ig.
A felperesek kérelmet terjesztettek elő a szövetkezeti döntőbizottságnál, és kérték az 1984. év után a nyereségük megfizetését.
A szövetkezeti döntőbizottság az eredménytelen egyeztetés után hozott határozatával elutasította a felperesek kérelmét. A szakcsoport tagértekezletének határozatára hivatkozott, amely 1985. február 15-én úgy döntött, hogy nem részesedhetnek a nyereségből azok, akik a tagértekezlet időpontjában már nem állnak tagsági viszonyban.
A felperesek a határozat ellen keresetlevelet terjesztettek elő a munkaügyi bírósághoz, és fenntartották a kérelmükben megjelölt igényüket.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperesek keresetét. Arra hivatkozott az ítélet indokolásában, hogy a 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint a részesedés arányát a tagértekezlet határozza meg. Mivel a tagértekezlet úgy határozott, hogy csak azok a szakcsoport tagok és alkalmazottak részesülhetnek a nyereségből, akik a tagértekezlet időpontjában főfoglalkozású tagsági viszonyban, illetve alkalmazásban vannak, és a felperesek tagsági viszonya 1985. január 14-én megszűnt, őket nyereség nem illeti meg.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az ipari és szolgáltató szakcsoportokról szóló 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik az éves terv megállapítása és a gazdálkodás eredményének felhasználására vonatkozó döntés.
A 16. § (2) bekezdése szerint a személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás alapján járó részesedés arányát – a jogszabályok és a működési szabályzat keretei között – a tagértekezlet évente határozza meg.
Nem vitás, hogy a felperesek tagsági viszonya 1985. januárjában megszűnt, az 1984. gazdasági évet azonban maradéktalanul végigdolgozták, az eredmény létrehozásában részt vettek. Ezért őket az 1984. évben kifizetett jövedelemelőlegen kívül megilleti az 1984. évi eredmény után járó nyereség is.
A tagértekezlet az eredményt követően nem zárhatja ki határozatával azokat a dolgozókat, akik annak létrehozásában tevékenykedtek.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésben kifejtette, hogy a dolgozót az éves eredményből való részesedésből nem lehet arra hivatkozva kizárni, hogy az elszámolás idején már nem áll fenn a tagsági vagy munkaviszonya.
A tagértekezlet a gazdasági év befejezését követően nem hozhat olyan döntést, hogy csak azokat illeti meg a nyereség, akik tagsági viszonyban állnak a kizáró határozat idején. Erre a 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 16. §-ának (2) bekezdése sem hatalmazza fel a tagértekezletet.
Mindezekre tekintettel a bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha kötelezi az alperest a nyereség megfizetésére. (M. törv. II. 10 251/1987. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére