PK BH 1988/38
PK BH 1988/38
1988.02.01.
Az az örökös, aki a hagyatéki eljárásban önhibáján kívül nem vett részt, a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult a hagyatéki eljárás megismétlését kérni [Pp 3. §; 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He) 76/A–76/C. §].
Az örökhagyó 1986. július 5-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. A hagyatéki leltár szerint hagyatékához tartozott a 603. hrsz. alatt felvett 1864 m2 területű házas ingatlan 1/2 része.
Az állami közjegyző előtt indult hagyatéki eljárásban törvényes örökösként jelentkezett az örökhagyó második házasságából származó gyermeke, valamint az örökhagyó második házastársa, akik előadták, hogy az örökhagyónak több gyermeke nincs, és kérték a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint részükre átadni.
A közjegyző a hagyatékot a törvényes öröklés jogcímén S. A.-nak adta át, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában 1986. augusztus 30-án jogerőre emelkedett.
Utóbb örökösként jelentkezett S. T. és az állami közjegyzőnél az 1986. december 15-én felvett jegyzőkönyvben bejelentette, hogy ő az örökhagyó első házasságából származó gyermeke, tehát a hagyaték 1/2 részében ő jogosult örökölni, majd ő és a városi ügyészség is fellebbezést nyújtott be a közjegyző hagyatékátadó végzése ellen.
A megyei bíróság végzésével a fellebbezéseket elutasította. A végzés indokolása kiemeli, hogy „a hagyatéki eljárásban részt nem vett érdekeltre a fellebbezési határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésével jár le, vagyis attól számított 15 nap elteltével, amikor az eljárásban részt vett összes érdekelt részére a végzést kézbesítették, illetőleg amikor az eljárásban részt vett minden érdekelt fellebbezési jogáról lemondott”. Ez a határidő azonban az adott esetben már régen lejárt. Ezért a közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha a fellebbezést elkésettség okából elutasítja. Végül a bíróság felhívta S. T. figyelmét arra, hogy törvényességi óvás esetén sor kerülhet a hagyatékátadó végzés hatályon kívül helyezésére és új hagyatéki eljárás lefolytatására, ennek hiányában azonban csak a törvény rendes útján érvényesítheti a hagyatékkal kapcsolatos igényét.
A megyei bíróság végzése ellen emelt óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendeletnek (He) a 2/1984. (IV. 15.) IM számú rendelettel beiktatott 76/A-76/C. §-ai tartalmazzák a hagyatéki eljárás megismétlésére vonatkozó szabályokat.
A He 76/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. A (2) bekezdés szerint ezt a kérelmet, az érdemi határozatot hozó közjegyzőnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni a hagyatékátadó végzés jogerőre, emelkedésétől számított egy éven belül.
A He 89. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a hagyatéki eljárásban is alkalmazni kell a Pp 3. §-ának azt a rendelkezését, hogy a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint kell figyelembe venni.
A hagyatéki eljárás megismétlésére vonatkozó rendelkezések azokban az esetekben kívánnak lehetőséget biztosítani az öröklési jogi kérdés hagyatéki eljárás keretében történő rendezésére, amikor utóbb derül ki olyan tény, amely miatt a jogerős hagyatékátadó végzést meg kell változtatni. A leggyakoribb, hogy a hagyatéki eljárásban részt vevő örökösön kívül az örökhagyónak még más örököse is van, akinek személyét a hagyatéki eljárásban nem jelentették be. A jogszabály módosítása előtt az így „kiadott” örökös csak polgári per vagy a hagyatékátadó végzés elleni törvényességi óvás útján tudta öröklési igényét érvényesíteni. A fenti rendelkezések folytán azonban – kellő időben benyújtott kérelemre – mód van a hagyatéki eljárás megismétlésére és a helyes öröklési rend, illetőleg a hagyatékban való részesedés helyes arányának a megállapítására.
Az adott esetben az örökhagyó egyik gyermeke, S. T. a hagyatéki eljárásban önhibáján kívül nem vett részt, így a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult volt a hagyatéki eljárás megismétlését kérni. Az állami közjegyző előtt 1986. december 15-én, félfogadási napon tett bejelentését – amelyet a közjegyző jegyzőkönyvbe is foglalt – tartalmát tekintve ilyen kérelemnek kell tekinteni. A közjegyző ezért akkor járt volna el helyesen, ha a He 76/A-76/C. §-ai szerinti eljárás lehetőségéről a nevezettet tájékoztatja, majd a tájékoztatás után a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, és dönt a hagyatéki eljárás megismétlése kérdésében. A közjegyző azonban nem így járt el, a benyújtott fellebbezéseket is alakszerű megjelölésük szerint vette figyelembe, és elbírálás céljából a megyei bírósághoz terjesztette fel.
De tévedett a megyei bíróság is, amikor a benyújtott fellebbezéseket nem tartalmuk szerint bírálta el, és végzése indokolásában a S. T.-t ért sérelem orvoslására téves jogi tájékoztatást adott. Helyes eljárás esetén ugyanis a fellebbezéseket a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelemnek kellett volna tekinteni, és azokat – alakszerű elutasítás nélkül – a He 76/A-76/C. §-ok szerinti eljárás lefolytatása céljából a közjegyzőnek kellett volna visszaküldeni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezte, a hagyatékátadó végzés ellen benyújtott fellebbezéseket a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelemnek tekintette, és azok elintézését a közjegyző elé utalta. (P. törv. II. 20 490/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás