BK BH 1988/391
BK BH 1988/391
1988.11.01.
Pénzhamisítás megállapítása megtévesztésre alig alkalmas 500 forintos bankjegy használata esetén [Btk. 304. § (1) bek. c) pont (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat nem jelentős mennyiségre elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt ítélte el.
A megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a piacon egy lengyel férfitől egy pár sportcipőt kívánt vásárolni 450 forint vételár ellenében. A vádlott elővette az előző napokban a férjétől kapott hamis 500 forintos bankjegyet, s azt adta át az eladónak. A lengyel férfi megkérdezte a társától, hogy a bankjegy valódi-e, s amikor nemleges választ kapott, rendőrért kiáltott. A vádlott kitépte a lengyel férfi kezéből a hamis bankjegyet, elfutott vele, és összetépte.
A lefoglalt bankjegydarabok fénymásoló gépen, offset papíron készült 500 forintos bankjegyutánzatok voltak, a valódi bankjegytől színben eltértek, a fekete-fehér fénymásolatok a megtévesztésre alig voltak alkalmasak.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy a vádlotti védekezést miért találta alaptalannak. A vádlott és védője ugyanis a fellebbezési eljárás keretében is ugyanarra a vádlotti védekezésre hivatkozott, nevezetesen azt adta elő, hogy csak tréfából adta át a hamis bankjegyet a lengyel állampolgárnak, továbbá hogy a hamis 500 forintos bankjegy alkalmatlan volt a megtévesztésre, mert a megtévesztés lehetőségének még a valószínűsége sem merült fel, annyira nyilvánvaló volt a hamis jellege.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a vádlott és védője által előterjesztett védekezést nem fogadta el.
A vádlott ugyanis kifejezetten külföldi állampolgár révén akarta forgalomba hozni a hamis bankjegyeket, aki nyilvánvalóan kevésbé ismeri a forgalomban levő magyar bankjegyeket, s egy ténylegesen letárgyalt adásvétel ellenértékeként adta át a hamis 500 forintot, amiből következik, hogy szó sem volt tréfálkozásról, amit a vádlott utólagos magatartása is igazol, nevezetesen, hogy leleplezésekor a helyszínről elmenekült. Az kétségtelen, hogy a hamis bankjegy megtévesztésre alig volt alkalmas, de a megtévesztés reális lehetősége fennáll, minthogy a lengyel állampolgár egyedül nem is tudott dönteni a bankjegy hamis volta tekintetében.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a vádlott e magatartásával a Btk. 304. §-a (1) bekezdése c) pontjában meghatározott, s a (3) bekezdés szerint minősülő nem jelentős mennyiségre elkövetett pénzhamisítás bűntettét valósította meg. Minthogy a forgalomba hozatal megtörtént, a cselekmény kísérlete – s így az alkalmatlan kísérlet megállapítása – szóba sem kerülhet. (Legf. Bír. Bf. III. 1514/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás