PK BH 1988/398
PK BH 1988/398
1988.11.01.
I. Tisztességtelen gazdasági tevékenység a versenytárs árujával összetévesztésig azonos megjelenésű áru forgalomba hozatalával [1984. évi IV. tv. 4. §].
II. A tisztességtelen gazdasági tevékenység során előállított vagy forgalomba hozott áru, illetve az ilyen áru előállítására szolgáló eszköz megsemmisítésének elrendelhetősége [1984. évi IV. tv. 18. § b) pont].
Az elsőfokú bíróság a közbenső és részítéletnek megjelölt ítéletével a III. r. alperest a felperes által gyártott és forgalmazott mesefigurák utánzatainak előállításától eltiltotta, és arra kötelezte, hogy a mesefigurák gyártásához használt szerszámokat és árukészletet 15 nap alatt semmisítse meg.
Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperesek által gyártott, illetőleg Magyarországon forgalmazott FABU-LAND mesefigurák egyszerű utánzatainak gyártásával és forgalomba hozatalával a műanyag-feldolgozó kisiparos foglalkozású III. r. alperes az 1984. évi IV. tv. 4. §-ában meghatározott tilalom megszegésével jogsértést követett el, és ezért a felperesek által kért jogkövetkezmények egy részének alkalmazásáról részítélettel, a kártérítési követelés vonatkozásában pedig egyben „közbenső ítélettel” döntött.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében a III. r. alperes fellebbezett. Álláspontja szerint szabadalom, ipari mintaoltalom, illetve védjegyoltalom hiányában műszaki tartalommal rendelkező ipari termékkel a kereskedelemben nem lehet monopolhelyzetet teremteni azon az alapon, hogy az egyik forgalmazó a piacon a termékkel előbb jelent meg. Azt is vitatta, hogy a jogsértés megállapítására az áruk hasonlósága önmagában elegendő lenne. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felperesek által használt csomagolást, kereskedelmi jelzést, jelölést a saját termékén nem alkalmazott, ennek hiányában pedig „szolgai másolásról” nem lehet szó.
Arra is hivatkozott, hogy még a perindítás előtt felajánlotta a felpereseknek: az általa forgalmazott termék csomagolásán feltünteti, hogy nem a felperes által forgalmazott és széles körben ismertté vált sajátos márkanevű termék.
A felperesek az ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet, fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek a helybenhagyását kérték, emellett azonban az ítélet kiegészítését és annak kimondását indítványozták, hogy a III. r. alperes a mesefigurák gyártásához használt szerszámok és az árukészlet megsemmisítésére a bírósági végrehajtó és a felperesek képviselőjének jelenlétében legyen köteles.
A Legfőbb Ügyészség – a Párizsi Uniós Egyezmény alábbiakban ismertetett rendelkezéseire utalva – az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés a következő indokok szerint részben alapos.
Az 1970. évi 18. számú tvr.-rel kihirdetett, az ipari tulajdon oltalmára létesült ún. Párizs Uniós Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése és e cikk (3) bekezdésének 1. pontja értelmében az unió országai kötelesek az unió hatálya alá tartozók számára a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítani. Meg kell tiltani nevezetesen: – egyebek mellett – minden olyan természetű cselekményt, amely bármilyen módon alkalmas arra, hagy valamelyik versenytárs telepével, áruival vagy ipari, illetve kereskedelmi tevékenységével összetévesztésre vezessen.
Magyarország és Dánia is az unió országai közé tartoznak.
Az Egyezmény e részének megfelelő rendelkezést tartalmaz a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. tv (TGT) 4. §-a, amely szerint: tilos az árut, illetőleg a szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá az áru hirdetésében olyan nevet, megjelelést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
Az iparjogvédelemmel (szabadalom, ipari mintaoltalom, védjegyoltalom) nem rendelkező áruval a piacon elsőként megjelenő versenytársnak az elsőbbség egymagában nem biztosít kizárólagos forgalmazási jogot. A mind a közérdek, mind a fogyasztó (TGT 2. §-ának b) pontja) szempontjából kívánatos versenyt ilyen jogosultság indokolatlanul korlátozna, illetve szüntetne meg.
A Párizsi Uniós Egyezmény és a TGT ismertetett rendelkezései a tisztességtelen verseny tilalmát ebben az összefüggésben nem az áru piaci elsőbbségéhez, hanem az adott piacon ismertté válásához fűzik, amikor az ilyen áruval jelentkező versenytársat attól kívánják megvédeni, hogy mások – az összetéveszthetőségre építve vagy azt felhasználva – részesedjenek annak a munkának az eredményéből, amelyet a versenytárs az áru kialakítására és közismertté tételére fordított.
A felperesek által gyártott, illetőleg forgalmazott mesefigurák nemzetközi és magyarországi megítélés szempontjából is közismertek. Maguk a mesefigurák (az áru) rendelkeznek olyan (méretben, formában, karakterben stb. kifejeződő) jellegzetes külsővel, amelyek által a gyártó kiléte külön megnevezés, jelölés alkalmazása nélkül is felismerhető. Ezért – függetlenül attól, hogy a III. r. alperes az áru csomagolási módját a felperesek termékének csomagolásától eltérően alakította ki, és nem használt olyan jelzést, elnevezést, amely a felperes termékére, illetve a felperesekre utalna – a TGT 4. §-ába foglalt tilalmat azzal szegte meg, hogy magát az árut külső megjelenésében nem határolta el a felperesek által gyártott (forgalmazott) terméktől.
A felperesek árujának jellegzetes külső megjelenésére tekintettel ezért a jogsértés elhárítására nem (volt) alkalmas a III. r. alperes által a perindítás előtt a felperesek részére felajánlott azon forgalmazási mód, amely csupán az áru csomagolásán kívánta feltüntetni, hogy a külső megjelenésében, funkciójában a felperesi termékkel az összetévesztésig hasonló játék nem a felperes terméke.
A TGT 4. §-a ugyanis az árunak olyan jellegzetes külsővel való forgalomba hozatalát tekinti az üzleti tisztességbe ütközőnek, amely már megjelenésében magában hordozza a versenytárssal való összetéveszthetőség lehetőségét. Ezen a tényen pedig a felajánlott megkülönböztető jelzés használata sem változtatna.
A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a III. r. alperes a TGT 4. §-ában meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységet folytatott. Az alperesnek a jogsértés megállapítását támadó fellebbezése ezért alaptalan.
A TGT 18. §-ának d) pontja értelmében a bíróság kivételesen indokolt esetben elrendelheti a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áru megsemmisítését. Az áru előállítására szolgáló eszközök (szerszámok) megsemmisítésének elrendelésére a jogszabály nem biztosít lehetőséget. A Legfelsőbb Bíróság az áru megsemmisítésére alapot adó kivételes körülményeket nem talált megállapíthatónak, különös tekintettel arra, hogy a III. r. alperes a perben meg nem cáfolt előadása szerint a kifogásolt termék gyártását abbahagyta. Az áruk megsemmisítésére vonatkozó ítéleti rendelkezést ez okból, a szerszámok megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést pedig a jogszabályi előírás hiánya miatt is mellőzte.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét tévesen minősítette egyidejűleg rész- és közbenső ítéletnek. A felperesek a jogsértés jogkövetkezményeinek alkalmazásával kapcsolatban terjesztettek elő kereseti kérelmet, e kereseti kérelem önállóan elbírálható egyes részei felől az elsőfokú bíróság a Pp 231. §-ának (2) bekezdése alapján részítélettel dönthetett.
A felperesek a TGR 18. §-ának d) pontja alapján érvényesítettek a III. r. alperessel szemben kártérítési követelést. E kereseti kérelemről a polgári jogi felelősség szabályai szerint kell dönteni. Az elsőfokú bíróság azonban ítéletében a kártérítési felelősség kérdésében a tényállást nem állapította meg, a felelősség fennállásáról nem foglalt állást, ezért a Pp 213. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek hiányában tévesen állapította meg ítéletéről, hogy az a kártérítési követelés tekintetében közbenső ítélet.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletből a közbenső ítéletre tett utalást mellőzte, az, mint részítéletet bírálta felül, és az előzőekben ismertetett okokból a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 375/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás