4/1988. (V. 26.) IpM rendelet
4/1988. (V. 26.) IpM rendelet
a bányászati hűségjutalomról
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, valamint a Bányászati Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben – a következőket rendelem.
1. §1 (1)2 A rendelet hatálya a bányászati szakágazatokba sorolt, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetekre, a Haldex Vállalatra, a tanbányákra (a továbbiakban együtt: munkáltató) terjed ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakágazati besorolásnál az 1991-ben érvényes szakágazati besorolásokat kell meghatározónak tekinteni.
(3) Az (1)—(2) bekezdésekben érintett, s az 1991/1992. hűségévben még működő munkáltatónál vagy annak levált, illetőleg más gazdálkodási formában továbbműködő egységénél e rendelet — az 1992/1993. hűségévtől — kollektív szerződés alapján alkalmazható, ha az már nem tartozik a (2) bekezdés szerinti besorolási kategóriába.
2. §3 Bányászati hűségjutalomra a munkáltatóval munkaviszonyban álló teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül az jogosult, akinek a munkakörét az 1. számú melléklet vagy — az ott meghatározott módon — a kollektív szerződés rögzíti.
3. § (1) A hűségjutalom mértékét – az éves hűségjutalomalap százalékában – a munkavállaló4 munkakörétől és hűségéveinek számától függően évenként kell megállapítani. Ennek érdekében a munkavállalókat a tevékenységüktől függő öt (A–E) csoportba, és egy-egy csoporton belül a teljes hűségévek számától függő három (I–III.) szakaszba kell sorolni. Kezdő (töredék) hűségévben az érintett munkavállalót az I. szakaszba tartozónak kell tekinteni.
(2) A csoportokba és szakaszokba sorolás feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A hűségjutalom összegét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.
4. §5 (1) A hűségév — a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában — a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tart.
(2) A munkavállaló hűségévei számításának a munkáltatónál alkalmazandó szabályait kollektív szerződésben kell rögzíteni.
5. § A hűségjutalom éves alapjának arra a hónapra eső részét, amelyikben a munkavállaló igazolatlanul hiányzott, az éves alap számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A kollektív szerződés az igazolatlan hiányzáshoz a hűségjutalommal összefüggő súlyosabb joghátrányt is fűzhet.
6. §6 (1) A bányászati hűségjutalmat évente egyszer, egy összegben, vagy szeptember első vasárnapján, vagy december 4-én kell kifizetni. A kollektív szerződés ettől eltérően rendelkezhet.
(2) A kifizetési nap előtt történt munkaviszony megszűnése esetén is megilleti a jogosultat az arányos összegű hűségjutalom azokban az esetekben, amelyeket kollektív szerződés rögzít.
7. § A hűségjutalom számfejtett összegét bérköltségként kell elszámolni és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott módon kell nyilvántartani.
8. § (1)7 Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2)8
1. számú melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez
1.9 „A” csoportba tartozik: a föld alatti munkát végző bányászdarabbéres (szakmányos) munkavállaló, ideértve az 1/1976. (II. 7.) NIM rendeletben érintett vájárt is, a kollektív szerződésben rögzített állandó föld alatti beosztású termelésirányító, a rokkant vájár, a bányamentő (a bányamentés és az ezzel összefüggő valamennyi tevékenység idejére kifizetett bér alapján).
A bányászdarabbéresek körét – a kollektív szerződésben – szabályozni kell.
2. „B” csoportba tartozik: a többi föld alatti munkát végző fizikai munkavállaló, ideértve a külszíni munkán foglalkoztatott fizikai munkavállalók időszakos (eseti) föld alatti tevékenységét is, továbbá a föld alatti bányamunkára egészségi okból alkalmatlanná vált, s emiatt külszínre telepített munkavállaló.
3.10 ,,C'' csoportba tartozik:
a külfejtéseken a bányász-darabbéres, illetőleg termelő munkát végző munkavállaló, továbbá minden munkavállaló, akit a kollektív szerződés ide sorol. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 188. §-a szerinti vezető ebbe a csoportba tartozik.
4.11 ,,D'' csoportba tartozik:
a kollektív szerződésben ide sorolt munkavállaló.
5.12 „E” csoportba tartozik: az „A”–„D” csoportba nem tartozó, de hűségjutalomra jogosult fizikai és szellemi munkavállaló.
6. A szakaszokba sorolás a következő: ha a teljes hűségévek száma
– egy, illetve kettő, a munkavállaló az I. szakaszba tartozik;
– három, négy vagy öt, a munkavállaló a II. szakaszba tartozik;
– hat, vagy ennél több, a munkavállaló a III. szakaszba tartozik.
2. sz. melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez
1. A hűségjutalom összegét a hűségjutalom százalékos mértéke (%) és a 3–8. pontok alapján számított hűségjutalom alap (továbbiakban: éves alap) figyelembevételével kell megállapítani.
2.13 A hűségjutalom mértékének kulcsszámai a következők:
Hűségjutalomra jogosultak csoportjai |
Hűségjutalom mértéke |
||
I. |
II. |
III. |
|
szakaszban |
|||
% |
% |
% |
|
A csoport |
13,0 |
16,0 |
19,5 |
B csoport |
10,0 |
12,0 |
14,0 |
C csoport |
5,5 |
11,0 |
16,0 |
D csoport |
3,2 |
6,4 |
11,0 |
E csoport |
2,1 |
4,2 |
8,5 |
Az a vájár – külfejtésen a kotrómester –, aki másik szakmával is rendelkezik, de ténylegesen vájár (kotrómester) munkát végez, az „A” (külfejtésen „C”) csoportba tartozik (bányadarabbéres) hűségjutalmának mértéke pedig a bányászdarabbéres munkavállalóénál 10%-kal magasabb. Második szakmának az elektrolakatos, lakatos, villanyszerelő, kőműves és ács szakmák fogadhatók el. Kollektív szerződésben ez a kör – bányamunkán ténylegesen hasznosítható szakmával – bővíthető.
3.14 A Hűségjutalom Alapba a munkáltató bérköltségét terhelő, a hűségévre eső — hűségjutalom nélküli — kifizetéseket kell beszámítani, ideértve a szakmunkásként bérezett szakmunkástanulónak kifizetett bért is.
4. A hűségjutalom alapját képezi a munkavállaló átlagkeresetének az állampolgári kötelezettség teljesítése, és – kollektív szerződésben rögzített esetekben – az iskolán, tanfolyamokon való részvétel miatt kiesett időre járó része, ideértve az 1/1976. (II. 7.) NIM rendelet 7. §-a szerinti keresettérítést is. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj 1988. január 1-jétől csak a kollektív szerződésben meghatározott esetekben képezheti a hűségjutalom alapját.
5. Az éves alapot a külszíni és a föld alatti tevékenység, illetőleg a több csoportba tartozás alapján műszak- (idő-) arányosan, vagy a munkabér arányában lehet megbontani. A megbontás módját kollektív szerződésben kell szabályozni.
6.15
7. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a keresetkiegészítés is beszámítható az éves alapba annál a munkavállalónál, aki a 8/1983. (VI. 29.) EüM–PM együttes rendelet alapján kap keresetkiegészítést.
Az „A” csoportba tartozó rokkant vájár, valamint a „B” csoportba sorolt föld alatti munkára alkalmatlanná vált, s emiatt külszínre telepített munkavállaló akkor is e csoportokba tartozik, ha a keresetkiegészítést beszámítják az éves alapba.
8. Ha a munkavállaló a hűségéven belül több csoportba tartozó tevékenységet is végzett, hűségjutalmát a mindenkori tevékenységhez tartozó kulcsokkal kell kiszámítani.
3. számú melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez16
Az 1. § az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 12/2014. (III. 14.) NFM rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében, ahol a rendelet dolgozót említ, ott munkavállalót, ahol vállalatot említ, ott munkáltatót kell érteni.
A 4. § az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének második mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet 1. pontjának második bekezdésének második mondatát az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet 3. pontja az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 4. pontja az 1/1993. (I.13.) IKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 5. pontjának zárójeles részét az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet 2. pontját az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése módosította.
A 2. számú melléklet 3. pontja az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 6. pontját az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. számú mellékletet az 1/1993. (I. 13.) IKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás