GK BH 1988/40
GK BH 1988/40
1988.02.01.
Ha a felek a hiba okának felderítése és megszüntetése érdekében közösen vizsgálatot folytatnak, ez az elévülés nyugvását eredményező menthető oknak minősül mindaddig, amíg ismeretessé nem válik a vizsgálat eredménye vagy eredménytelensége [Ptk. 306. § (1) bek., 308. § (1) és (2) bek., 326. § (2) bek.].
A felperes 1982. június 24-én átvett társasházban levő és hét lakóépület fűtését szolgáló kazánoknál 200 000 Ft perértékkel – egyebek mellett – a zajszintet kifogásolta, majd az I. r. alperes kivitelezőt, a tervező II. r. alperes által díjmentesen készítendő kijavítási tervdokumentáció alapján – a közrehatásukkal arányos költségviselés mellett – annak „a megengedett mértékre való csökkentésére” kérte kötelezni.
Mindkét alperes elévülésre és hibátlan teljesítésre is hivatkozva a kereset vele szembeni elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság szakvélemény beszerzését és tanúk kihallgatását követően részítélettel a II. r. alperest 30 napon belül kijavítási tervdokumentáció elkészítésére, az I. r. alperest pedig 60 nap alatt kijavításra kötelezte azzal, hogy a javítási költségeket a felek között – megállapodás hiányában kérelemre – majd később osztja fel. Az indokolás szerint a zajártalom felismerésének időpontjából kiindulva a Ptk. 308. §-ának (1) ás (2) bekezdéséhez képest az 1985. február 4-én előterjesztett kereset nem késett el. A kiegészített szakvélemény elfogadásával fennáll mindkét alperes szavatossági felelőssége [Ptk. 306. § (1) bek.]. A javítási költségek – az esetleges értéknövekedésre is tekintettel – majd csak utólag oszthatók fel.
A részítélet ellen mindkét alperes fellebbezett. Az elévülés kifogásukat is megismételve mindketten a részítélet megváltoztatásával a kereset velük szembeni elutasítását kérték. Az I. r. alperes közrehatásának hiányára is hivatkozott.
A II. r. alperes érvelése szerint a szakvélemény konkrét tervezői mulasztást nem állapított meg.
Mindkét fellebbezés megalapozatlan.
Az alperesek elévülési kifogásával szemben az elsőfokú bíróság megalapozottan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes követelése nem évült el. Az elévülésnél ugyanis nyugvás következett be azáltal, hogy a tanúk egybehangzó vallomása szerint a zajártalom észlelésekor a peres felek nyomban közösen vizsgálatokat végeztek az előidéző ok felderítése és megszüntetése végett. Ennek sikertelenségét a társasház képviselője 1984. november 25-én közölte a felperessel, részéről tehát az addig fennállott menthető ok akkor szűnt meg. Ettől számított 3 hónapon belül, 1985. február 4-én pedig a felperes már keresettel lépett fel [Ptk. 326. § (2) bek.].
Az alperesek szavatossági felelősségének fennállására az elsőfokú bíróság az aggálytalannak bizonyult kiegészített szakvélemény elfogadásával helytállóan következtetett. Ebben a részében a részítélet indokolása csupán annyiban szorul kiegészítésre, hogy a fellebbezési tárgyaláson kiegészült szakvélemény szerint azonos fűtőközpontból több épület fűtésére tekintettel a zajártalom elleni védelem tervezése a II. r. alperest fokozottan terhelte. Ennek hiányára az I. r. alperes annak idején észrevételt nem tett, ami neki róható fel, függetlenül attól, hogy a kazán vagy az olajégő hibája esetén szóba jöhet a gyártóművek felelőssége is (Ptk. 385. §). Az alperesek tehát a keresettel egyezően marasztaló részítéletet ténybeli és jogszabályi alap nélkül támadták meg fellebbezéssel.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság rész-ítéletét az indokolásnak a fellebbezés előterjesztése folytán szükségessé vált kiegészítése mellett a Pp 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta azzal, hogy a javítással, valamint az ideiglenes intézkedés teljesítésével felmerült költségek megosztása felől az elsőfokú bíróságnak nem utólagos kérelemre, hanem – a még indokolt bizonyítás lefolytatása után – a kereset alapján kell majd határoznia. (Legf. Bír. Gf. I. 30 073/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás