PK BH 1988/402
PK BH 1988/402
1988.11.01.
A hagyatéki hitelezői igény – az egyetemlegesség folytán a törvényben meghatározott korlátozás mellett – bármelyik örökössel szemben érvényesíthető, valamennyi örököstárs perben állására tehát nincs szükség [Ptk. 677., 679., 683. §, 337. §].
A perbeli házas-ingatlan a felperes jogelődjeinek (szüleinek) a tulajdonában állt. Az ingatlan bérlője az alperesek jogelődje volt, aki a bérleményt rendeltetésellenesen használta. A bérlemény állaga ennek következtében leromlott.
Az illetékes ideggondozó intézet az erről való tudomásszerzést követően az ügyei vitelére idős koránál fogva alkalmatlannak látszó bérlő részére ideiglenes gondnok kirendelését kérte. Ezt a tisztséget – a rendelkezésre álló adatok szerint – a gyámhatóság intézkedése folytán dr. B. B.-né látta el.
A felperes jogelődei a bérleti szerződést a rendeltetésellenes használat következtében beállott állagromlásra hivatkozással 1974. július 31. napjára felmondták, majd a határidő eredménytelen eltelte után a felmondás érvényességének megállapítása és a bérleményben okozott kár megtérítése iránt az alperesi jogelőd ellen pert indítottak.
A bérlő 1975-ben, röviddel a peres eljárás megindítása után meghalt. Hagyatékához több ingatlan, illetőleg ingatlanilletőség tartozott, amelyeket a törvényes öröklés rendje szerint oldalági rokonai, az alperesek örököltek meg.
Dr. B. B.-né a perbeli bérlemény használatát gondnokoltjának halála után a felperes jogelődeinek átengedte, a nevezettek ezért a követelésüket – a félbeszakadást követően ismét folyamatba tett per során – a bérlő örökösei ellen a jogelődjük által okozott kár megtérítésére szállították le.
Az ezt követő évek, illetőleg a peres eljárás során a felperes jogelődei, valamint az alperesek közül többen meghaltak. A jogutódok közt tovább folyó perben az elsőfokú bíróság végzésével a pert a III-VII. r. alperesek vonatkozásában elkülönítette, majd ítéletével az I. és a II. r. alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek egyetemlegesen fizessenek meg 23 330 forint kártérítést, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolása szerint az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra – egyebek mellett – azért sem alkalmas, mert az elsőfokú bíróság nem tisztázta, hogy az alperesek jogelődje mióta és milyen elmebetegségben szenvedett és az a belátási képességét mennyiben érintette. Ha ugyanis a belátási képessége hiányzott, vagy az fogyatékos volt, kártérítési felelőssége nem állapítható meg, helyette gondozója felel [Ptk. 347. § (1) bek.]. A felperesnek tehát a megismételt eljárásban a keresetét ki kell terjesztenie a gondnokra is, s a jogelőd betegségével kapcsolatos orvosi adatok birtokában az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az alperesi jogelőd felelősségre vonható-e. Amennyiben az alperesi jogelőd kártérítési felelőssége megállapítható, nem mellőzhető valamennyi örökös perben állása. A per elkülönítését a III-VII. r. alperesekkel szemben a II. r. alperes helytállóan sérelmezte. A perbeli bizonyítás az alperesi jogelőd kártérítési felelősségének megállapítására és a kár összegszerűségének meghatározására irányult, szükséges és célszerű, hogy ez egy per keretein belül történjék meg. Csupán a III-VII. r. alperesek külföldi állampolgársága nem teszi indokolttá a Pp 149. §-a (1) bekezdésének alkalmazását.
A jogerős végzésnek az alperesi jogelőd örökösei perben állására vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az örökhagyó tartozásai hagyatéki tartozások. A 679. § (1) bekezdése szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőinek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, amennyiben az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. A 683. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek.
Az örököstársaknak a hagyatéki tartozásokért való felelőssége az adott esetben is a hagyaték tárgyaival és hasznaival, illetőleg azok értéke erejéig, tehát korlátozottan áll fenn, a jogosult (hagyatéki hitelező) ugyanakkor mind a hagyaték felosztása (a hagyatéki osztály) előtt, mind azt követően a követelés teljesítését a Ptk. 337. §-ának (1) bekezdése értelmében mindegyik örököstől vagy bármelyiktől követelheti. Az örököstársak belső viszonyára tartozik, hogy a hagyatéki hitelezőt kielégítő örökös a többi örököstől – örökrésze arányában – arányos megtérítést követelhet. Ha tehát az alperesi jogelőd (az örökhagyó) kártérítési felelőssége fennáll, a kártérítési kötelezettség az örökhagyó tartozásaként a hagyatékát terheli. A felperes ebben a tekintetben hagyatéki hitelező, aki választása szerint jogosult arra, hogy kárigényét csak két örökössel – az I. és a II. r. alperessel – szemben érvényesítse. Ha kárigénye az I. és a II. r. alperes örökrészének értékét nem haladja meg, nincs törvényes akadálya annak, hogy a bíróság a teljes kár megtérítésére csak az I. és a II. r. alperest kötelezze. Ebből következik, hogy a többi örökös alpereskénti perbevonása nem szükséges. A másodfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja tehát téves.
Amennyiben egyébként az újabb eljárás adatai azt támasztanák alá, hogy az örökhagyó vétőképtelen volt, gondozója pedig az okozott kárért felelőssé nem tehető, a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, nem állanak-e fenn olyan körülmények, amelyek a Ptk. 347. §-a (2) bekezdése kivételes rendelkezésének alkalmazására lehetőséget adnak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással támadott jogerős végzésnek indokolását abban a részében, amely valamennyi örököstárs perben állásának szükségességéről rendelkezett, a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, egyebekben a jogerős végzést nem érintette. (P. törv. II. 20 274/1988. szám.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás