• Tartalom

GK BH 1988/41

GK BH 1988/41

1988.02.01.
A szerződéstől hibás teljesítés miatt történt elállás esetén nincs helye az elállásig a rendeltetésszerű használat folytán beállott értékcsökkenés és használati díj megtérítésének, illetőleg a visszatérítendő ellenértékből való levonásának [Ptk. 309. § (2) bek., 319. § (3) bek., 320. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a peres felek szerződését megszüntette, és az alperest 23 435 Ft és ennek 1984. április 2-től, évi 20% kamata megfizetésére, a felperest pedig 1 db PATENT 70 típusú kazán megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes 1984. április 2-án 29 295 Ft vételárért 1 db PATENT 70 típusú kazánt vásárolt az alperestől, az alperes teljesítése azonban hibás volt, mivel a kazán nem tudta leadni a gépkönyvben megadott 70 kW hő-teljesítményt. A felperes két fűtési idényben csak kiegészítő fűtési mód segítségével tudta a megfelelő hőmérsékletet biztosítani. A hiba nem volt javítható, ezért a felperes a szerződéstől jogosan állt el. Elállása a szerződést megszüntette; az alperes köteles a vételárat visszafizetni, a felperes pedig a berendezést visszaadni. A felperes két évig használta a kazánt, ezért az amortizációs költséget – a vételár 20%-át – köteles viselni; a vételárból az alperes „használati érték” címén 5860 Ft-ot visszatarthat.
Az ítéletnek a keresetet elutasító része ellen a felperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával az alperest további 5860 Ft megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a kazánt nem tudta rendeltetésszerűen használni, annak elhasználódását nem lehet a terhére figyelembe venni.
Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a kazán elhasználódása a felperes szakszerűtlen üzemeltetésére vezethető vissza.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az értékcsökkenéssel kapcsolatos jogi álláspontjával azonban a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet.
A Ptk. 309. §-ának (2) bekezdése értelmében hibás teljesítés miatt történő elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. A szakértői vélemény alapján a hibás teljesítés ténye megnyugtatóan bizonyított: a 70 kW névleges teljesítményre szavatolt kazán tényleges teljesítménye ugyanis csak 35 kW. A fűtési elégtelenséget valóban tovább növelte a szakszerűtlen üzemeltetés, ez azonban a kazánt nem károsította, meglévő hibáját nem súlyosbította. A szakértő a szemlén üzemeltetési hibából eredő elváltozást nem észlelt, a rendes használattal arányban álló összeget, a bekerülési érték évi 10%-át javasolta, amortizációs költségként figyelembe venni. Az értékcsökkenés tehát a rendeltetésszerű használat és nem a jogosult felróható magatartásának a következménye, ezért annak viselésére a felperes nem kötelezhető.
Az elállás a Ptk. 320. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést felbontotta, a szerződés a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése értelmében visszamenő hatállyal megszűnt. Az elsőfokú bíróság ezért helytelenül rendelkezett, amikor a felek szerződését megszüntette. (A bíróság egyébként – a kötelező szerződéskötés körén kívül – nem is jogosult a szerződés megszüntetésére.) Az elállás következményeként a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A felperes a kazánt két évig használta, erre azonban azért kényszerült, mert az alperes az időben bejelentett szavatossági kifogást nem vette figyelembe, szavatosságon alapuló kötelezettségét nem teljesítette. A megfelelő hőmérséklet biztosításáról a felperesnek további fűtőberendezés üzembeállításával kellett gondoskodnia. Ilyen körülmények között a hibás termék használatáért használati díj sem jár, az alperesnek a kazán használatával kapcsolatos igénye tehát ezen a címen is alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a marasztalás összegét a fellebbezésnek megfelelően felemelte. (Legf. Bír. Gf. I. 30 156/1987. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére