GK BH 1988/418
GK BH 1988/418
1988.11.01.
A cégjegyzésre (változás, törlés bejegyzésére) irányuló kérelem késedelmes benyújtása esetén a cég képviselőjére akkor is jogosan szabhat ki bírságot a cégbíróság, ha a cégnek – megbízási szerződés alapján eljáró – jogi képviselője is van [Ptk. 474. § (1)–(2) bek.; 1985. évi 16. sz. tvr. 7. § (1) – (2) bek.; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 5. § (2) bek., 6. §].
Az 1984. október 1-jén kelt és az illetékes államigazgatási szerv által 1984. november 16. napján jóváhagyott társasági szerződés alapján a megyei bíróság, mint cégbíróság 1985. február 5-én kelt végzésével elrendelte a gazdasági munkaközösségnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését.
A gmk tagjaiban történt változás miatt a társasági szerződés módosítására került sor 1985. február 1-jén, szeptember 18-án, december 18-án, 1986. szeptember 12-én, 1987. július 28-án és 1987. október 30-án. A cégjegyzék módosítására irányuló kérelmet 1987. december 21-én nyújtotta be a cég képviselője.
Az elsőfokú bíróság a változást végzésében a cégnyilvántartáson átvezette, majd a 14. alszámú végzésben – utalva az 1985. évi 16. sz. tvr. 7. §-ára – a változás késedelmes bejelentése miatt a képviselőt 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
E végzés ellen a képviselő fellebbezést nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását, a bírság elengedését kérte. Arra hivatkozott, hogy a társasági szerződést módosító okiratokat, minden esetben az illetékes államigazgatási szervhez küldte meg jóváhagyás végett. Az meg is történt, azonban a határozatokat a hatóság nem a cég jogi képviselőjének, hanem neki kézbesíttette. Mivel a cégnek van jogi képviselője, abban a hiszemben volt, hogy az államigazgatási szerv illetékes osztálya a társasági szerződést módosító okiratokat, jóváhagyó határozatokat a jogi képviselőnek is megküldi, s az tud intézkedni a gazdasági munkaközösség tagjaiban történő változásnak a cégjegyzéken való átvezetésről. Egyebekben pedig utalt arra, hogy a jelentős összegű bírság a körülményeit elnehezítené.
A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
A gazdasági munkaközösségek cégbejegyzése kötelező (módosított 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és 6. §-a). Az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabály, a Ct. 7. §-ának (1) bekezdése alapján a cégbejegyzésre irányuló kérelmet kötelező cégbejegyeztetés esetén a cég létrejöttétől (hatósági jóváhagyás esetén annak napjától), a változás, illetőleg a törlés bejegyzése iránti kérelmet – bármely bejegyzett cég esetében – a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A fentebb idézett törvényhely (2) bekezdése szerint a bejegyzésre illetékes cégbíróság 5000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt, aki az előző bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti.
Az idézett jogszabályhely szerint a változás bejelentési kötelezettség a változás tényével keletkezik. Az eljárás adataiból megállapíthatóan a gazdasági munkaközösségi tagok a szerződést több ízben módosították. Az nem kétséges, hogy ezen időszakokhoz képest a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségnek a gazdasági munkaközösség képviselője késedelmesen tett eleget. A jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztásának a jogkövetkezménye a képviselőt terheli.
Megállapítható volt, hogy a gmk a társasági szerződés elkészítésére és a hatósági eljárásokban a képviselet ellátására megbízást adott a 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnek. Ez azonban csak a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megbízási szerződést hozott létre a gmk és az ümk között. A megbízási szerződés szerint a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A törvényhely (2) bekezdése azt írja elő, hogy a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. A törvényben írt, a megbízottra háruló kötelezettség elmulasztása nem mentesítheti a cég képviselőjét attól, hogy a gmk képviseletével járó feladatokat ne teljesítse. A megbízási szerződés ugyanis a felek belső jogviszonyát érinti, emiatt közömbös, hogy a gmk-nak a cégjegyzékbe történő bejegyzésére vonatkozó intézkedést a képviselő, vagy a cég által megbízott személy mulasztotta-e el. A képviselő ugyanis maga sem vitatta, hogy a társasági szerződést módosító megállapodásokat jóváhagyó hatósági határozatokat személyesen átvette. Ez azt jelenti, hogy vagy magának a képviselőnek, vagy pedig – a határozatoknak a jogi képviselőhöz történő eljuttatásával – a meghatalmazott ügyvédnek lehetősége lett volna a jogszabályban előírt határidőben, a gmk tagjaiban történő változásnak a cégjegyzéken való átvezetését kérni az illetékes cégbíróságnál.
Ami a bírság mértékét illeti, a Legfelsőbb Bíróság mérlegelte a fellebbezésben felhozott egyéb körülményeket, ezért a törvényben meghatározott legalacsonyabb mértékben állapította meg annak az összegét.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp 259. §-a folytán alkalmazandó Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta. (Legf. Bír. Cgf. II. 30 307/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás