BK BH 1988/427
BK BH 1988/427
1988.12.01.
A közösség megsértésének vétségével bűnhalmazatban a garázdaság törvénysértő megállapítása [Btk. 12. § (1) bek., 269. §, 271. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat sértő kifejezés használatával nagy nyilvánosság előtt elkövetett közösség megsértésének vétsége és garázdaság vétségé miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 8 tónapi börtönre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A vádlott a vádbeli napon a délutáni órákban, ittas állapotban találkozott a sértettel, aki tanácsi dolgozó, és akire egy korábbi intézkedése miatt haragudott.
Hangosan szidalmazni kezdte, „hülye tanácsi dolgozó, bukott kommunista” kijelentéssel illette. A sértett igyekezett kitérni, a vádlott azonban tovább kiabálta a következőket: „Piszkos kommunisták, piszkos tanácsi dolgozók, szemetek vagytok!” A sértet végül is felhívta a vádlottat, hogy hagyjon fel magatartásával, aki e felhívásnak nem tett eleget, a fenti kijelentéseit továbbiakban is üvöltötte, majd a postahivatalhoz érve a falon levő nyilvános távbeszélő készüléket ütötte, rángatta. A készülékben kár nem keletkezett. A vádlotti magatartásra többen felfigyeltek, azon megbotránkoztak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján annyiban egészíti ki, hogy a vádlott a telefonkészülék ütögetése közben is nagy hangerővel szidalmazta a kommunistákat.
Az irányadó tényállás alapján nem tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét megállapította.
Tévedett azonban amikor a telefonkészülék rángatását külön a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétségének minősítette, s a vádlottal szemben halmazati büntetést szabott ki.
A másodfokú bíróság megítélése szerint a vádlottnak ez a cselekménye külön garázdaság vétsége megállapítására nem alkalmas. Elsődlegesen utal arra a másodfokú bíróság, hogy az azonos fejezetben és azonos cím alatt szabályozott ugyanazon jogtárgyat, a köznyugalmat sértő, bűncselekménynek, a közösség megsértése vétségének és a garázdaság vétségének alaki halmazatban történő megállapítása nem kizárt. Jelen ügyben eldöntendő kérdés az volt, hogy a közösség megsértését megvalósító folyamatos magatartás közben tanúsított erőszakos magatartás kihívóan közösségellenes volt-e.
A helyes tények szerint a vádlott, amikor a sértettel találkozott, korábbi sérelme miatt tette meg az utcán, tehát nagy nyilvánosság előtt sértő kijelentéseit, amelyeket figyelmeztetés ellenére is folyamatosan az utcán haladva, ordítozva ismételte. Folyamatos magatartása közben ütötte, rángatta a telefonkészüléket, amelyen állagsérelem nem következett be.
A Legfelsőbb Bíróság iránymutató gyakorlatára is figyelemmel önmagában az a körülmény, hogy a dolog elleni erőszak során állagsérelem nem következik be – amennyiben a kihívóan közösségellenesség megállapítható – nem zárja ki.
A másodfokú bíróság megítélése szerint azonban jelen ügyben az állagsérelmet nem okozó módon a telefonkészülék megütése, megrángatása nem érte el azt a fokot, amely a kihívóan közösség-ellenesség megállapítását megalapozná, s amely mint tényállási elem a garázdaság megállapításához szükséges.
A fentebb kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a tényállásban írt cselekményeket egységesen az elsőfokú ítélet indokolásában helyesen felhívott törvényhely szerinti, sértő kifejezés használatával elkövetett közösség megsértése vétségének minősítette.
A nagy nyilvánosság előtti elkövetésre történő utalást ugyanakkor az ítélet rendelkező részéből a BK 1. sz. állásfoglalásra figyelemmel mellőzte. (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 120/1988. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás