BK BH 1988/428
BK BH 1988/428
1988.12.01.
Életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése a jogos védelem túllépése esetén [Btk. 29. § (3) bek., 89. § (2) bek., 170. § (5) bek. 1. ford.].
A megyei bíróság a terheltet életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a büntetlen előéletű terhelt és nevelt leányának házastársa a sértett között – döntően az utóbbi italozása miatt – nem volt jó a kapcsolat.
1987 február második felében a terhelt lábát begipszelték, ezért a terhelt felesége megkérte a sértettet, hogy segítsen a fa behordásában. Ennek alapján, a vádbeli napon este a sértett és annak egyik ismerőse hozzá akartak fogni a fa behordásához, a terhelt azonban – a nevezett ittassága miatt – mindkettőjüket kiutasította az udvarból és rövid vita után visszament a lakásába.
A helyszínről eltávozó sértett a kiutasítása miatt indulatában visszament az udvarra, ott felvett egy kb. 1 méter hosszúságú, és 6-8 cm szélességű, továbbá egy ennél kisebb méretű hordódongát, és a ház felé indult. A kutyaugatásra kijövő terhelt – a lakása felé közeledő sértett két kezében levő karókat észlelve – egy 8 cm-es élű, kb. 80 dkg-os súlyú baltát vett fel, és azt mondotta, hogy szétcsapja a sértett fejét, ha el nem takarodik. A sértett azonban a kezében függőlegesen tartott karókat felemelve odalépett a tornácon álló terhelt közelébe, aki a baltával az egyik karót kiütötte a sértett jobb kezéből, majd a sértett fejére ütött.
Az ütéstől a földre zuhanó sértettet a terhelt igyekezett elsősegélyben részesíteni, és hozzátartozóival közösen a mentők kihívásáról is intézkedett.
A sértett a terhelt ütése következtében a koponyaüreget is megnyitó, a fejtető darabos benyomatos törése folytán közvetlen életveszéllyel járó sérülést szenvedett. A mintegy hatheti gyógytartamot eredményező sérülés nyomán a fejtetőn csonthiány keletkezett.
A megyei bíróság a büntetés kiszabása körében súlyosítóként rótta a terhelt terhére a hasonló cselekmények elszaporodottságát, a különösen veszélyes eszköz használatát, továbbá hogy a bűncselekményt családtag ellen követte el. Enyhítőként vette a terhelt javára figyelembe a sértett jelentős közrehatását, továbbá a terhelt büntetlen előéletét, kiváló munkavégzését és az egy kiskorú gyermekes családos állapotát.
A fellebbezést elbíráló Legfelsőbb Bíróság a szabadságvesztés tartamát 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet büntetést kiszabó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A terheltnek a jogos védelmi helyzetben véghezvitt cselekménye megközelítette a Btk. 29. §-ának (1) bekezdésében szabályozott büntethetőséget kizáró okot. Az elkövetői magatartás társadalomra veszélyességének ilyen csekélyebb foka mellett tehát a Btk. 29. §-ának (3) bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítését is lehetővé tevő körülménynek az átlagosnál jóval nagyobb a jelentősége.
A terhelt a sértett támadó fellépése miatti indulat hatására követte el a cselekményt, így a hozzátartozó sérelmére való elkövetésnek nem lehet büntetést növelő hatása (BJD 8669. sz.) Ezen túlmenően pedig mivel a terhelt a cselekményt a jogos védelem szükséges mértékének túllépésével követte el – a 15. számú Irányelv IV. fejezetében is kifejtettekhez képest – a hasonló cselekmények elszaporodottságát sem lehet súlyosító körülményként a terhelt terhére róni.
Az eddig példás életvitelű, a törvénnyel első ízben összeütközésbe kerülő, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó, a munkáját kiemelkedő igyekezettel végző terhelt esetében tehát mind a bűncselekmény elkövetésének fentebb említett tényezői, mind pedig a kedvező személyi körülményei olyan különös méltánylást érdemelnek, amelyek alapján lehetőség nyílik a Btk. 89. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával – az egyébként helyes tartamban meghatározott – börtönbüntetés végrehajtásának kivételes felfüggesztésére.
Az egyéni megelőzésnek a jelen esetben, előtérben álló szempontjaira is tekintettel tehát törvényt sértett a Legfelsőbb Bíróság, amikor a büntetés végrehajtása felfüggesztésének kedvezményét nem alkalmazta a terhelt javára, jóllehet annak – mind a jogerős elbíráláskor hatályban levő V. számú BED-ben, mind pedig az azóta hatályba lépett VII. számú BED-ben kifejtettekhez képest – fennálltak az előfeltételei.
Mindezek alapján az Elnökségi Tanács a terheltre kiszabott börtönbüntetés végrehajtását a Btk. 89. §-ának (2) bekezdésében írtak alapján felfüggesztette. A próbaidő tartamát – az egyéni megelőzésnek már említett szempontjaihoz képest – a terhelt személyi körülményeire, bűnösségének fokára, az adott bűncselekmény jellegére és indítékára tekintettel három évben határozta meg. (Eln. Tan. B. törv. 485/1988. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás