GK BH 1988/43
GK BH 1988/43
1988.02.01.
Az átalányár kikötése nem zárja ki, hogy a kivitelező a tervdokumentációnak a szerződéskötés után végrehajtott módosítása folytán jelentkező költségtöbbletet követelje [Ptk. 361. §].
A felperes keresetében egy lakóépület kivitelezésével és a járulékos munkákkal kapcsolatban 426 795 Ft vállalkozói díjtöbblet megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Azt adta elő, hogy e munkára versenytárgyalás után kötött szerződést. A járulékos munkák között szerepelt a külső gázellátás megvalósítása a 3455/13 számú terv szerint. A vállalkozói díja kalkulálása során e tervet vették figyelembe, ugyanakkor a versenytárgyalás eredményhirdetésén az alperes közölte, hogy a külső gázellátást gázszolgáltató vállalat (a továbbiakban: szolgáltató) által jóváhagyott nyomvonalon kell megvalósítani. Ezt követően az alperes 1985. január 3-án azt kérte, hogy a gázellátást a 3455/18 számú terv szerint valósítsák meg. E terv azonban az előző tervhez képest jelentős hossz- és keresztmetszet-növekedést mutat, amelynek vállalkozói díjkülönbözete 426 795 Ft. A munkát elvégezte, az alperes azonban a díjkülönbözet megtérítését megtagadta azzal az indokkal, hogy ezzel az átalányár túllépésére kerülne sor.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a vállalkozói díj összege 36 500 000 Ft, ebből az épület költsége 32 090 000 Ft, az egyéb munkák ellenértéke 4 410 000 Ft. Az egyéb munkák között a külső gázbekötés költsége nem került tételesen feltüntetésre, egy összegben vállalta tehát a felperes a járulékos munkák elvégzését a fenti díjért. Az alperes csatolta az 1984. november 15-i versenytárgyaláson készült jegyzőkönyvet. Eszerint a versenytárgyalást vezető bejelentette, hogy a külső gázellátást a szolgáltató által jóváhagyásra kerülő nyomvonalon kell kialakítani. A létesítmény így is készült el. A felperessel a versenytárgyalási feltételeknek megfelelően kötött szerződést, és az alperes az ebben foglalt vállalkozási díjat, ezen belül a járulékos munkára eső 50 000 Ft-ot ki is fizette, a felperes ezen felüli igénye tehát alaptalan.
A felperes a keresetét utóbb azzal egészítette ki, hogy a szerződés a II. tömb A) jelű épülete munkáira vonatkozik. A nyomvonal azonban nemcsak az A) jelű épületet szolgálja, hanem a B), C) és D) jelű épületet is, és erre a vezetékre került rákötésre egy másik épület is. A vezeték eredetileg 90-es átmérőjű lett volna, a módosítás következtében 200-as vezetéket kellett kialakítani, emiatt a megépített vezeték lényegesen többe került.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a versenytárgyaláson tudomásul vette, hogy a külső gázellátást a szolgáltató által jóváhagyásra kerülő nyomvonalon kell megvalósítani. A B), C) és D) jelű épületekre a felek között külön szerződés jött létre. A gázvezeték csak az A) jelű épülethez készült, és ennek építési költségét a felperes átalányárral 50 000 Ft-ban elszámolta, ami kifizetésre is került. Az eredeti tervek a szolgáltató jóváhagyásának megfelelően kerültek módosításra, és az eredeti tervhez képest jelentkezett a 426 795 Ft többletköltség. A felperes vállalta, hogy a jóváhagyott helyen kell megvalósítani a munkát, ennek megfelelően nyerte el a versenytárgyalást, ezért nem tartott igényt a módosított nyomvonalon vezetendő gázvezeték esetleges többletköltségeire. Az elsőfokú bíróság ezért a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az ítélet megváltoztatásával az alperest 426 795 Ft vállalkozói díj megfizetésére kötelezni. Arra utalt, hogy nem vette tudomásul azt, hogy a külső gázellátást a szolgáltató által jóváhagyott nyomvonalon kell megvalósítani, ugyanis a megbízó ezt a versenytárgyalás eredményhirdetését követően közölte. Az elsőfokú eljárásban a tényállás nem lett teljes mértékben felderítve, vizsgálni kellett volna azt, hogy a szolgáltató miért nem az eredeti tervet hagyta jóvá. Előadta, hogy amennyiben az eredeti versenytárgyalásra átadott terv szerinti gázvezetéket építi a felperes, a B), C) és D) jelű épületek gázvezetékét, az ehhez való csatlakozást nem lehetett volna megoldani. A tervmódosítás ezért a gazdaságosságot szolgálta, de erre a versenytárgyalás után került sor, ezért a felperes igénye megalapozott.
A fellebbezés alapos.
Az alperes becsatolta az 1984. december 28-án, illetve 1985, január 8-án a felpereshez intézett levelei fénymásolatát annak bizonyítása végett, hogy a felperes már e levelek mellékleteként megkapta a módosított tervet, és ennek ismeretében kötötte meg a szerződést a kikötött áron. Ezt az 1985. január 10-i egyeztetésen felvett jegyzőkönyv tartalmazza.
A felperes ezzel szemben azt állította, hogy csak a szerződés megkötését követően, jóval később szerzett tudomást arról, hogy a kivitelezést nem a 3455/13 számú tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni, hanem a módosított 3455/18 számú tervdokumentáció szerint. A versenytárgyaláson átadott terv szerinti gázvezeték megépítése esetén ugyanis utóbb a B), C) és D) jelű épületek gázvezetékeinek csatlakozása megoldhatatlan vagy legalábbis gazdaságtalan lett volna.
Az elsőfokú bíróság az ítéletének meghozatalánál abból indult ki, hogy az alperes a szerződést úgy kötötte meg, hogy a külső gázellátást a szolgáltató által jóváhagyásra került nyomvonalon kell megvalósítani. Minthogy pedig az eredeti terv a jóváhagyásnak megfelelően került módosításra, és a felperes ennek a kikötésnek a figyelembevételével nyerte el a munkát, így vállalta annak kockázatát, hogy nem az eredeti terveknek megfelelő nyomvonalon hagyják jóvá a gázvezeték létesítését. A per anyagából azonban az állapítható meg, hogy a felek 1985. január 10-én egyeztetést tartottak, amelynek tárgya a kivitelező vállalat által megküldött szerződéstervezet volt. Erről az egyeztetésről készült jegyzőkönyv (4) bekezdése az alábbiakat tartalmazta: „A feladat részletesebb meghatározását az építtető által a vállalkozó részére szolgáltatott 3455/13. sz. kiviteli tervdokumentáció és a versenytárgyalás jegyzőkönyvei tartalmazzák”. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a felek a szerződést a 3455/13. számú tervre alapítva kötötték meg, illetőleg a felperes az ajánlatát a verseny-tárgyaláson e terv alapján tette. A szerződés megkötésekor tehát – függetlenül attól, hogy a felperes már birtokában volt a módosított kiviteli tervnek – még az eredeti terv szerinti feladatot vették alapul, ellenkező esetben a módosított terv számát jelölték volna meg. A versenytárgyalás jegyzőkönyveire utalás tehát nyilvánvalóan e jegyzőkönyvek más, ettől független adataira vonatkozik. Az átalányár kikötése pedig tervmódosítás esetén nem zárjaki az ennek következtében előállott költség igényelhetőségét, hiszen az átalányár csak az eredeti tervek alapján készült munkánál adódó többlet fedezetét biztosíthatja. A kivitelezőt a követelése már csak a jogalap nélküli gazdagodás címén is – a Ptk. 361. §-a alapján – megilleti.
Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja folytán nem vizsgálta az összegszerűség kérdését. Ebben a keretben tehát a bizonyítási eljárást nagyobb terjedelemben tovább kell folytatni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 230/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás