GK BH 1988/456
GK BH 1988/456
1988.12.01.
A jogosult írásbeli felszólítása akkor is megszakítja a kötbérigénye elévülésének folyását, ha abban nem a kötelezett szavatossági, hanem tévedésből annak – ténylegesen fenn nem álló – jótállási felelősségére hivatkozik [Ptk. 327. § (1) bek.; GK 17. sz.; GKT 72/1973. sz.].
Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. r. alperest, hogy 1 507 844 Ft kötbért, valamint 101 156 Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek. A felperesnek a II. r. alperes elleni keresetét elutasította. Ítéletében tényként állapította meg, hogy a felperes, mint megrendelő és az I. r. alperes, mint vállalkozó 1983. november 15-én vállalkozási szerződést kötöttek a Pécs-Újmecsekalja 120/10 kV-os transzformátor állomás 120,/25 kV-os MÁV részének kiépítésére. A berendezéshez szükséges 1 db EHSV 12 000/120 típusú egyfázisú transzformátort az I. r. alperessel kötött szerződés teljesítéseként a II. r. alperes szállította. A berendezés üzembe helyezése 1985. november 21-én megtörtént. A II. r. alperes által gyártott transzformátor azonban november 26-án meghibásodott. A transzformátor zárlatbiztonsági szempontból konstrukció-hibás volt. A felperes a történtekről értesítette az alpereseket. A II. r. alperes a transzformátort jótállási kötelezettsége alapján megjavítatta, és 1986. április 24-én a felperesnek átadta. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján megállapította, hogy a II. r. alperes alvállalkozó hibásan teljesített, ennek következtében az I. r. alperes szolgáltatása is hibásnak bizonyult. A szerződésszegés miatt – a Ptk. 315. §-ára figyelemmel – a felperessel szemben az I. r. alperes tartozik kötbérfelelősséggel, melynek mértéke a szolgáltatás oszthatatlansága miatt a 12 565 374 Ft vállalkozási díjhoz igazodik. Az I. r. alperes elévülési kifogása alaptalan. Az elévülési határidő a kötbér esedékessé válásától, azaz 1986. február 28-tól kezdődött, és azt a felperes felszólító levele megszakította. A II. r. alperes a felperessel nem volt jogviszonyban, ezért vele szemben – szerződéses kapcsolat hiányában – kötbérfelelősséggel nem tartozik.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy csupán a per során értesült arról, hogy a felperes a transzformátor kijavítását közvetlenül a II. r. alperestől kérte, így nem volt abban a helyzetben, hogy a keletkezett kárt enyhítse. A felperes az átadás-átvételt követően két hónap múlva lépett fel kötbérköveteléssel; igényét jótállásra alapítva, és csak ugyanez év október 20-án jelölte meg követelése jogcímét hibás teljesítésben, ezért a felperes szavatossági és kötbérigénye elévült.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és az abból levont jogi következtetése is helytálló.
A 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdése, illetve 41. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 315. §-a szerint, aki a kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A szakértői véleményből megállapíthatóan a szerződésszegés ténye bizonyított. Az I. r. alperes által átadott létesítmény – a II. r. alperes hibás teljesítése miatt – a rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak bizonyult. Az I. r. alperes nem bizonyította, hogy szerződésszegése a teljesítéshez igénybe vett közreműködőjének nem róható fel, ezért a már felhívott jogszabályhely alapján kötbérfelelőssége a felperessel szemben fennáll. A felperes a berendezés meghibásodásáról és annak körülményeiről 1985. november 25-i telexében az I. r. alperest is értesítette, tehát szerződésszegéséről nyomban tudomást szerzett. A hiba elhárítását teljesítési segédje, a II. r. alperes vállalta. Az I. r. alperest semmi nem akadályozta meg abban, hogy akár a felperessel, akár a II. r. alperessel a kapcsolatot felvegye, és a javítás mielőbbi befejezése érdekében tevékenyen közreműködjön. Ebben a körben tehát a felperest mulasztás nem terheli, a kötbér mérséklésére a felperes közrehatása hiányában kellő alap nincsen.
Az I. r. alperes a szerződésszerű teljesítésért jótállást nem vállalt. A perben azonban bizonyítást nyert, hogy a teljesítés hibás volt tehát a felperes kötbérigényét joggal alapította az I. r. alperes szerződésszegésére. A 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazandó a) pont alapján a hibás teljesítési kötbér 1986. február végén vált esedékessé. A felperes 1986. június 10-i levele a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése alapján az elévülést megszakította. Az elévülés megszakítása szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a kötbérigény bejelentésekor a felperes jótállásra és nem szavatossági igényre utalt (GKT 72/1973. sz. állásfoglalás). Az újból kezdődő elévülést a keresetlevél 1986. október 23-i benyújtása ismételten megszakította, ezért az I. r. alperes elévülési kifogása a kötbérigény tekintetében alaptalan.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezett részét – az indokolásnak a fellebbezés miatt szükségessé vált kiegészítésével – a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 220/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás