MK BH 1988/467
MK BH 1988/467
1988.12.01.
A bizományosi szerződés a megbízási szerződés nevesített, speciális fajtája. Az e szerződéssel létrejött jogviszonyban eltöltött idő a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzőkre előírt feltételek teljesülése esetén szolgálati időnek számít [Ptk. 513. § (2) bek.; 1975. évi II. tv. 54. § f) pont, 56. §; 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 103. §].
A felperes igényjog-elismerési kérelmét az alperes társadalombiztosítási szerv elutasította, mert figyelembe vehető szolgálati idővel nem rendelkezett. 1947. január 1-je és 1963. július 18-a között szerzett ugyan 7 év 8 nap szolgálati időt, az ezután keletkezett megszakítást azonban az 1965-ben történt kórházi tartózkodása sem hidalja át, mivel az utóbbit követő 5 éven belül nem szerzett újabb szolgálati időt. Az alperes határozatát a megyei társadalombiztosítási tanács helybenhagyta.
A másodfokú határozat ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz. A keresetlevelében kérte nyugdíjra jogosító szolgálati időként figyelembe venni a K.-i „R.” szakszövetkezetnél az 1964. és 1972. évek között fennállott tagsági viszonyának időtartamát, valamint a D.-i G. Vállalatnál 1973. július 10-től 1986. november 20-ig gázpalack-cseretelep kezelőjeként bizományosi szerződés alapján eltöltött idejét.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a szövetkezeti tagság ideje azért nem vehető figyelembe, mert a felperes a közös munkában nem vett részt, a D.-i G. Vállalatnál pedig nem állt munkaviszonyban, tevékenységét bizományosként végezte jutalék ellenében.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az ítéleti döntésével és annak indokaival egyetértett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A D.-i G. Vállalat – az iratoknál levő okirat szerint – 1977. január 27-én bizományosi szerződést kötött a felperessel, melyben a felperes vállalta, hogy a szerződésben megjelölt helyen, mint bizományos gázpalack értékesítési tevékenységet folytat. Az általa forgalomba hozott palackok után – a szerződésben megjelölt összegű – jutalékban részesül. Az értékesítési tevékenységét személyesen köteles folytatni. Tevékenységét a következő nyitvatartási időben végzi: hétköznap 8-10 óráig és 16-18 áráig.
Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes a szóban levő tevékenységét bizományosként végezte.
A Ptk. 513. §-ának (2) bekezdése szerint a bizományra – eltérő rendelkezés hiányában – a megbízás szabályait kell alkalmazni. A bizományosi szerződés tehát a megbízási szerződés speciális, nevesített alfaja.
Az 1975. évi II. törvény 54. §-ának f) pontja szerint szolgálati időnek számít a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő.
A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint megbízás alapján rendszeresen munkát végzőnek azt kell tekinteni, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos vagy hasonló munkakörre megállapított törvényes havi munkaidőnek a felét eléri.
Ez a feltétel a per eddigi adatai szerint a felperes esetében megvalósult, mert a szerződésben kikötött munkaideje napi négy óra volt, tehát elérte a kereskedelmi alkalmazottak törvényes munkaidejének felét.
A perben rendelkezésre álló okiratok nem tartalmaznak arra vonatkozó adatot, hogy a felperes szóban levő tevékenysége pontosan mikortól-meddig tartott. Szükséges tehát a megbízó, a D.-i G. Vállalat megkeresése, hogy ezt a saját nyilvántartásai alapján közölje, mert a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 103. §-a szerint a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt csak egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni. Mivel a perben ennek tisztázása nem történt meg, emiatt a jogerős ítélet megalapozatlan is.
Ennek az időnek szolgálati időként való figyelembevétele esetén a felperes korábbi, 1947. január 1-je és 1963. július 18-a között szerzett 7 év 8 napi szolgálati ideje is jogszerző időnek számít, mert az öt évet meghaladó megszakításhoz fűződő következmények az 1975. évi II. tör vény 56. §-a értelmében nem alkalmazhatók vele szemben. (M. törv. I. 10 070/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás