MK BH 1988/54
MK BH 1988/54
1988.02.01.
Ha a dolgozó munkaviszonyának fennállása alatt valamely dolgát a munkáltató rendelkezésére bocsátotta, s utóbb azt visszaköveteli, az ezzel összefüggésben keletkezett vita nem munkaügyi vita, elbírálására az általános hatáskörű bíróságnak van hatásköre [Ptk. 112. § (1) bek., 115. § (3) bek.; 1967: II. törvény 63. § (1) bek.].
A felperes korábban az alperes j.-i boltjának volt a szerződéses üzletvezetője, 1984. március 1-jétől táppénzes betegállományba került, majd 1985. április 23-tól rokkantsági nyugdíjas.
A felperes kérelmet nyújtott be az alperes munkaügyi döntőbizottságához, amelyben igényelte az átlagkeresete és a táppénze, valamint az átlagkeresete és a rokkantsági nyugdíja közötti különbözetet, továbbá egy árutartó vasállvány kiadására vagy ellenértékének megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy árdrágításért és a vásárlók megkárosítása miatt – az ellene folyt szabálysértési eljáráson túl – az alperes az 1984. március 16-án kelt határozatával áthelyezés fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozatot a munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezte, mert azt az alperes fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül hozta meg.
Ezt követően az alperes 1985. április 17-i hatállyal raktári segédmunkás munkakörbe helyezte. Az erről rendelkező határozatot a munkaügyi bíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte, mert az áthelyezésre nem az 1967: II. törvény 24. §-ában foglaltaknak megfelelően került sor.
Ezután a felperes újabb munkaügyi vitát kezdeményezett. A kérelmében előadta, hogy az alaptalan munkaügyi viták miatt betegedett meg, került táppénzes állományba, majd rokkantsági nyugdíjba. Keresőképtelenségéért az alperes vétkessége folytán felel. Az általa vezetett boltba bevitt egy árutartó állványt kb. 800-1000 forint értékben. Az állvány átkerült a j.-i üzletbe, s azt az alperes az üzlettel együtt eladta. Az állvány kiadását vagy annak ellenértékét igényelte.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a felperes kérelmét, ezért a felperes annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint a felperes 1984. március 1-jétől került betegállományba, a fegyelmi határozat meghozatalára 1984. március 16-án került sor. Így a megbetegedésért – vétkességi alapon – az alperes felelőssége nem állapítható meg a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 83. §-ának (2) bekezdése alapján, annál is inkább, mert a felperessel szemben hozott határozatok nem kerültek végrehajtásra.
A vasállvány kiadásával kapcsolatos igénye pedig az 1967: II. törvény 5. §-a alapján elévültnek tekintendő, minthogy ezt az igényét 1979. novemberétől nem érvényesítette.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét – annak helytálló indokainál fogva – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per adatai alapján megállapítható, hogy a szóban levő vasállvány a felperes tulajdonát képezte, az alperes tudtával vitte be az általa vezetett üzletbe. Azt áru tárolására használta, és soha nem vették leltárba. Az is tény, hogy az állványt az alperes az üzlettel együtt magánszemélynek eladta. Az 1967: II. törvény 63. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában (munkaügyi vita) – ha a jogszabály kivételt nem tesz – munkaügyi döntőbizottság jár el.
Kétségtelen, hogy a vasállványt a felperes a munkaviszonya fennállása alatt bocsátotta az alperes rendelkezésére. Erre a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdésében részletezett, a tulajdonost a dolga felett megillető rendelkezési jogából eredően volt jogosult. A Ptk. 115. §-ának (3) bekezdése alapján pedig jogosult a dolgát visszakövetelni.
Igénye az előzőekből következően nem munkajogi, hanem polgári jogi igény, így azt nem munkaügyi vita keretében érvényesítheti, hanem az általános hatáskörű bíróság előtt. Az eljárt bíróságok döntése tehát nem felel meg a jogszabályoknak, tévesen bocsátkoztak az igény érdemi elbírálásába. (M. törv. I. 10 046/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás