KK BH 1988/57
KK BH 1988/57
1988.02.01.
Az állományba még nem vett hadköteles által elkövetett bűncselekmény elbírálása akkor sem tartozik katonai büntetőeljárásra, ha annak megvalósítása előtt behívó parancsát már átvette [Be 331. § (1) bek. a) pont].
A magánvádló könnyű testi sértés vétsége miatt tett feljelentést a cselekmény elkövetése után sorkatonai szolgálatra bevonult hadköteles ellen. A városi bíróság a személyes meghallgatás alapján megállapította, hogy a feljelentett a behívó parancsát már a cselekmény elkövetése előtt átvette, a személyes meghallgatás időpontjában pedig sorkatonai szolgálatát teljesítette. Erre tekintettel, végzésével az ügy iratait az álláspontja szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai bírósághoz tette át. Arra hivatkozott, hogy a feljelentett a cselekmény elkövetésekor a behívóparancsot már megkapta, így a Btk. 122. §-a (1) bekezdésének megfelelően az elkövetés idején katonának volt tekintendő.
A katonai bíróság végzésével hatáskörének hiányát megállapítva, az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel.
A Katonai Főügyészség az eljárás lefolytatására a városi bíróság kijelölését indítványozta.
A katonai bíróság helytállóan állapította meg hatáskörének hiányát.
A Btk. 122. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a Btk. alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú, a fegyveres testületek hivatásos állományú tagja, valamint az, aki nem a fegyveres erőknél teljesít tartalékos katonai szolgálatot. A fegyveres erők tényleges állományú tagja a hadkötelezettség alapján sorkatonai szolgálatot teljesítő személy is. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény 38. §-ának (2) bekezdése értelmében a sorkatonai szolgálat az állományba vétellel kezdődik, és a tartalékállományba helyezéssel ér véget. Az állományba vétel azonban nem a behívóparancs kézbesítésével történik, hanem a kijelölt helyre történő bevonulás után, az állományjegyzékbe történő felvétellel és az állományilletékes alakulat képviselőjének történő átadással. Így tehát az a sorköteles, aki a behívóparancsot már átvette ugyan, de állományba vétele még nem történt meg, a törvény értelmében nem tekinthető katonának. Így katonai bűncselekmény alanya nem lehet, s az általa elkövetett nem katonai bűncselekmény elbírálása – amennyiben az nem a honvédelmi kötelezettséget vagy a honvédelem érdekeit sérti, illetve nem függ össze katona által elkövetett bűncselekménnyel – nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá.
A Be 331. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanis katonai büntető eljárásnak a katona [Btk. 122. § (1) bek.] által tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt van csak helye. Így, mivel a vádlott a feljelentés szerint általa megvalósított cselekmény elkövetésének időpontja után vonult be sorkatonai szolgálatának teljesítésére, a cselekmény elbírálása nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá, következésképp arra a katonai bíróság hatáskörrel nem rendelkezik. Az eljárás lefolytatására a városi bíróságnak van hatásköre és illetékessége.
Egyébként is tévedett a városi bíróság, amikor az ügy iratait közvetlenül a katonai bíróságnak küldte meg. A katonai büntetőeljárásban ugyanis a Be 333. §-a (4) bekezdése értelmében magánvádnak nincs helye. Az iratokat ezért a katonai ügyésznek kellett volna megküldenie, annak megfontolása végett, hogy kíván-e az ügyben vádat emelni.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be 34. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására, az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező városi bíróságot jelölte ki. (Katf. I. 331/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás