PK BH 1988/6
PK BH 1988/6
1988.01.01.
Irányadó szempontok a hagyatéki eljárás során kirendelt ügygondnok, illetve eseti gondnok költségeinek megállapításánál [Pp 74. §; Ptk. 225. §; 6/1958. (VII. 4.) IM. r. (He) 39. § (1) bek., 57. § (3) bek.; 1/1974. (VI. 27.) OM r.1 49. § (2) bek., 50. § (4) bek.].
Az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult két kk. gyermeke, míg az örökhagyó túlélő házastársát özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.
Az állami közjegyző előtt indult hagyatéki eljárásban a túlélő házastárs – aki egyben a kiskorú törvényes örökösök törvényes képviselőjeként is eljárt – házastársi közös vagyoni igényt érvényesített. A közjegyző – az érdekellentétre tekintettel – megkereste a városi tanács vb hatósági osztályát a két kiskorú törvényes örökös részére eseti gondnok kirendelése végett. A városi tanács vb hatósági osztálya dr. K. I. ügyvédet eseti gondnokul kirendelte. A közjegyző a hagyatékátadó végzéssel rendelkezett az örökhagyó hagyatékának átadásáról, egyben dr. K. I. ügyvédnek 500 forint költséget állapított meg, „amelyet az ügyvédi munkaközösségbe kell befizetni”.
A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős hagyatékátadó végzés költségmegállapító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He) 30. §-ának (1) bekezdése szerint a közjegyző a hagyatéki eljárás során ügygondnokot rendelt ki, ha az örökösnek nincs törvényes képviselője vagy az az eljárásban akadályozott. Értelemszerűen az eljárásban akadályozottnak kell tekinteni azt a törvényes képviselőt, aki érdekellentét miatt nem járhat el az ügyben.
Az így kirendelt ügygondnok költségeinek megállapítása és viselése felől a közjegyző végzéssel határoz. A költségek megfizetésére azt kell kötelezni, akinek érdekében állott az ügygondnok kirendelése – feltéve, hogy ez az érdekelt a hagyatékban örököl, egyébként a költségek a hagyatékot terhelik [He 57. § (3) bekezdés].
A Ptk. 225. §-a jogi lehetőséget ad arra is, hogy a fenti esetben a gyámhatóság eseti gondnokot rendeljen ki a kiskorúak részére. Az eseti gondnok kirendelése azonban szükségképpen hosszabb időt vesz igénybe, és ez az eljárás elhúzódására vezethet. Ez az indoka annak, hogy mindazokban az esetekben, amikor a törvényes képviselő hiánya vagy akadályoztatása bíróság vagy közjegyző előtti eljárásban merül fel, az eljárási szabályok az eljáró hatóság részére biztosítják az ügygondnok kirendelésének jogát [Pp 74. §, He 39. § (1) bekezdés].
Az adott esetben tehát a közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha a He 39. §-a (1) bekezdésének megfelelően a kiskorú örökösök részére maga rendel ki ügygondnokot, majd az eljárást befejező határozatában rendelkezik az ügygondnok költségeinek megállapításáról és viseléséről.
A közjegyző azonban ügygondnok kirendelése helyett eseti gondnok kirendelése céljából a gyámhatóságot kereste meg. Az így kirendelt eseti gondnok munkadíjának megállapításáról és viseléséről viszont nem a közjegyző, hanem a gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 49. §-ának (2) bekezdése, illetőleg 50. §-ának (4) bekezdése értelmében a gyámhatóság határoz.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az állami közjegyző jogerős hagyatékátadó végzésének az eseti gondnok költségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezését a Pp 274. § (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a költség megállapítását mellőzte. (P. törv. II. 20 372/1987. sz.)
1
A rendeletet, mely az 1974: I. törvény végrehajtási rendelete, az 1986: IV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozattak irámyadó szempontok a hatályos joganyagban sem változtak. Lásd az 149/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 17. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás