BK BH 1988/67
BK BH 1988/67
1988.03.01.
Ha vesztegetés esetén az előnyt adó és azt elfogadó személy között hosszabb időn át fennálló korrupt kapcsolat alakul ki, az ismételten adott előny még akkor is kötelességszegésre irányul, ha az egyes konkrét munkaköri kötelességszegésben jelentkező aktusok pontosan nem ismerhetők fel [Btk. 252. § (2) bek.].
A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 9 rb. folytatólagosan, szövetkezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés vétségében, ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi – fogházban letöltendő – szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, kötelezte továbbá 104 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt mezőgazdasági szakszövetkezet kisállattenyésztő szakcsoportjának ügyintézője volt, s mint ilyen önálló intézkedésre volt jogosult. Feladata volt többek között a napos liba nevelésére, hízlalására vonatkozó szerződések megkötése, annak alapján a szövetkezeti tagok libákkal való ellátása, a szállítások időpontjának egyeztetése, megszervezése stb.
A szakcsoport a napos libákat különböző partnergazdaságoktól szerezte be, és előfordult, hogy azok hiányosan, majd késedelmesen szállítottak, esetleg a szállítás el is maradt. Ilyen esetekben a tenyésztőket is csak késve tudták ellátni, ami felesleges kiadást okozott. Ha az igénylésnél kevesebb volt a szállított napos liba mennyisége, az ügyintéző – több esetben a terhelt – kihúzott néhány tenyésztőt a névsorból és azok a későbbi időpontban kaptak libát. Az is előfordult, hogy a baromfifeldolgozó vállalat a szerződésben vállalt húsliba mennyiséget nem vette át, ezért a kész libákat a tenyésztők nem tudták leadni. Esetenként a hízott liba leadásánál is előfordult néhány napos csúszás.
A kistermelők között beszédtéma volt, hogy a terheltnek tevékenységéért pénzt kell adni. A szakcsoport néhány tagja – akik a szakcsoporttal és így az ügyintéző terhelttel is anyagi függőségi viszonyban voltak – esetenként 250 forinttól 3000 forintig terjedő összegeket fizettek a terheltnek azért, hogy a megállapodott időben és jó minőségben kapjanak libát, de azért is, mert a terhelt tevékenységével elégedettek voltak; „csúszópénzt” fizettek, továbbá azért is, hogy biztosítsák a kész libák időben történő elszállítását.
Ilyen módon a terhelt kilenc személytől, folyamatosan és többször különböző összegeket fogadott el, melyek együttesen 104 000 forintot tettek ki.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a cselekmény jogi minősítése és az ítélet ezzel kapcsolatos indokolása tekintetében a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A városi bíróság ítéletének indokolásából kitűnően tényként volt megállapítható, hogy a tenyésztők úgy érezték: anyagi függőségi viszonyban vannak a terhelttel, mert jelentős anyagi érdekük fűződött ahhoz, hogy a szerződésben kikötöttnek megfelelő mennyiségű és minőségű libákat időben megkapják. Ezért a szerződés szerinti teljesítés végett fizettek a terheltnek és nem azért, hogy kötelességét megszegje.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint – amellyel a másodfokú bíróság is egyetértett – a napos liba beszerzésének nehézségei miatt a szakcsoport kevesebb libát kapott, és így egyes tenyésztők sem kaptak időben napos libát. Arra azonban nem volt adat, hogy amikor volt liba, a terhelt előnyhöz kötötte volna annak adását, illetve a szakcsoport többi tagja azért került hátrányos helyzetbe, mert nem fizetett a terheltnek. Így nem volt arra adat, hogy a terhelt a kötelessége teljesítéséért kapott előny befolyására a kötelességét megszegte. Ezért cselekményei a Btk. 252. §-ának (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés vétségét valósítják meg.
Az eljárt bíróságok jogi álláspontja – az ítéletben hivatkozott iránymutató jellegű eseti döntés (BJD 8088 szám) helytelen értelmezése miatt – téves. A bíróságok az elkövetési magatartás megállapítása során szükségtelenül vizsgálták, hogy a terhelt kötelességszegésért vagy kötelességének teljesítéséért kapta-e az előnyt. Ugyanis a szövetkezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának esetében elegendő annak megállapítása, hogy az előny a működésével volt-e kapcsolatos, ez pedig nem volt vitás. Ezért kizárólag azt szükséges elemezni, hogy az előnyért kötelességét megszegte-e vagy sem. Ezt a kérdést pedig az eljárt bíróságok a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények vonatkozásában tévesen döntötték el.
A hivatkozott eseti döntés éppen azt fejti ki, hogy az előnyt adó és az előnyt elfogadó között hosszú időn át fennálló, folyamatos korrupt kapcsolat bizonyított volta egyben azt igazolja, hogy az ismételten adott előny még akkor is kötelességszegést céloz, ha az egyes, konkrét munkaköri kötelességszegési aktusok pontosan nem voltak felderíthetők.
Az adott ügyben a napos liba akadozó szállítása következtében a terhelt döntésétől függött, hogy a megérkezett libamennyiséget melyik tenyésztő kapja. A terhelt és a tenyésztő között kialakult folyamatos, korrupt kapcsolat tehát az objektív körülményektől függetlenül is egyértelműen azt igazolja, hogy a terhelt a kapott juttatásért ilyenkor az előnyt adók javára részrehajlóan intézkedett.
A bíróságok tehát eltértek az állandóan követett ítélkezési gyakorlattól, amikor az elégséges bizonyítási anyag alapján nem állapították meg, hogy az önálló intézkedésre jogosult terhelt működésével kapcsolatban előnyt fogadott el, amiért kötelességét sorozatosan megszegte.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a törvényességi óvással megtámadott ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és a terheltnek 9 rendbeli, folytatólagos szövetkezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés vétségeként értékelt cselekményét a Btk. 252. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint minősülő 9 rendbeli, szövetkezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette. (B. törv. I. 235/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás