BK BH 1988/69
BK BH 1988/69
1988.03.01.
Ha a bíróság vádkiterjesztés következtében megállapítja, hogy az ügy bűntetti eljárásra tartozik, a tárgyalást elölről kell kezdeni, és a tárgyalás megkezdéséig kötelező az illetékesség vizsgálata [Be 29. § (2) bek., 33. § (1) bek., 168. §, 183. § (1) bek., 195. §, 228. § (1) bek.].
A B.-i Városi Ügyészség a vádlott ellen csempészet vétsége és magánokirat-hamisítás vétsége miatt nyújtott be vádindítványt a B.-i Városi Bírósághoz.
A vádindítvány alapján a vétségi eljárás szabályai szerint a B.-i Városi Bíróság 1986. augusztus 27., szeptember 10. és október 14. napjára tárgyalást tűzött ki, és részben tartott is tárgyalást.
Az 1987. február 17. napjára kitűzött tárgyalást megnyitotta, majd a jelen levő ügyész a vádat a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő, devizagazdálkodás megsértésének a bűntettére kiterjesztette. Az egyes bíróként eljáró tanácselnök az ügyet végzéssel bűntetti eljárásra utalta, egyben a tárgyalást kitűzte 1987. február 25. napjára.
Most már a bűntetti eljárás szabályainak megfelelően eljáró bírósági tanács elnöke a tárgyalást megnyitva megállapította, hogy a vádlott nem jelent meg, majd a bíróság meghozta a végzését, amellyel az ügy áttételét rendelte el a K.-i Városi Bírósághoz. Az áttétel alapjául a Be 29. §-ának (2) bekezdése szerinti illetékességi okot jelölte meg.
A K.-i Városi Bíróság az 1987. március 31. napján meghozott végzésével – ugyancsak jogerősen – megállapította az illetékességének hiányát. Az álláspontját arra alapította, hogy a Be 29. §-ának (2) bekezdése szerinti illetékességi ok, a Be 33. §-ának (3) bekezdése értelmében a tárgyalás megkezdése után már nem vehető figyelembe. Márpedig a B.-i Városi Bíróság az ügyben tárgyalást tartott, annak pedig nincs jelentősége, hogy ez a vétségi eljárás szabályai szerint történt, és a bűntetti eljárásra utalás miatt a tárgyalást elölről kell kezdeni.
Az előbbiekhez képest a két bíróság között negatív illetékességi összeütközés jött létre.
A megyei bíróság a K.-i Városi Bíróság előbb részletezett érvelésével nem értett egyet.
A Be 228. §-ának (1) bekezdése szerinti bűntetti eljárásra utalás után a tárgyalást elölről kell kezdeni. Ez pedig azt jelenti, hogy a bíróságnak úgy kell eljárnia, mintha az ügyben tárgyalás tartására még nem került volna sor. Mindez azt is jelenti, hogy érvényesülnek a tárgyalás megnyitására vonatkozó Be 192-195. §-aiban foglalt rendelkezések, és a Be 195. §-a tartalmazza az ügy áttételére vonatkozó lehetőséget is. De ugyanerre az eredményre vezet a Be 183. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a Be 168. §-a szerinti áttétel a tárgyalás előkészítésének a befejezése után, sőt a tárgyalás kitűzése után is alkalmazható.
Mindez pedig – a megyei bíróság álláspontja szerint – nemhogy lehetővé, hanem kötelezővé tette a Be 29. §-ának (2) bekezdése szerinti illetékesség vizsgálatát, mivel ezt a Be 33. §-ának (3) bekezdése csak már a tárgyalás megkezdése után (Be 196. §) teszi kizárttá.
Ennek folytán a megyei bíróság a Be 34. §-ának (1) bekezdése alapján az ügy letárgyalására a K.-i Városi Bíróságot jelölte ki. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 360/1987. szám).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás