7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet

1. § (1)² Ha a Magyarországról jogellenesen elvitt gyermek visszavitele érdekében a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám (a továbbiakban együtt: jogosult) nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam Központi Hatóságához, igazságügyi vagy államigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet közvetlenül a Magyar Központi Hatóság feladatkörét ellátó közigazgatási és igazságügyi miniszterhez (a továbbiakban: Központi Hatóság) kell benyújtania.

(2) A Központi Hatóság az Egyezmény 24. cikke szerinti fordítással ellátott kérelmet haladéktalanul továbbítja a gyermek tartózkodási helye szerinti állam Központi Hatóságához.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az Egyezmény 8. cikkében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre szorul, és a hiányzó okiratok, illetve adatok beszerzése hivatalból nem lehetséges, a Központi Hatóság a jogosultat megfelelő határidő kitűzésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel felhívja a hiányok pótlására.

(4) A Központi Hatóság a kérelmet nem fogadja el, ha

(5) A Központi Hatóság a határozatáról – mely ellen fellebbezésnek helye nincs – haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt.

2. § A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján a Központi Hatóság – ha az Egyezmény 27. cikke alkalmazásának nincs helye – az alábbi intézkedéseket teheti;

3. § (1) Ha a Központi Hatóság a kérelmet elfogadja, a gyermek visszavitele érdekében a jogosult nevében bírósági eljárást indít, vagy az eljárás megindítására ügyvédi munkaközösségnek ad meghatalmazást. Erről a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.

(2) Az eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

4. § Ha a jogosult az Egyezmény 29. cikke alapján közvetlenül a bírósághoz fordul, a bíróság az eljárásról haladéktalanul értesíti a Központi Hatóságot. A Központi Hatóság – amennyiben a jogosult nem tartózkodik Magyarországon és nincs jogi képviselője – képviseletről a 3. § (1) bekezdése szerint gondoskodik.

5. § (1) A bíróság a kérelemről népi ülnökök közreműködése nélkül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A meghallgatást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

(2) Az eljárás során a Polgári Perrendtartás szabályait – az e rendeletben foglaltakkal összhangban – megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az eljárás tárgyi költségmentes [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pont].

6. § Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogosultat megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. Ha a jogosult a hiányokat nem pótolja, a bíróság a kérelmet elutasítja.

7. § (1) Ha a kötelezett és a gyermek a megadott címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és megkeresi a rendőrséget lakóhelyük (tartózkodási helyük) felkutatására.

(2) Ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a gyermeket egy másik Szerződő Államba vitték, az eljárást megszünteti, egyben a kérelmet az Egyezmény 9. cikkében foglalt intézkedések megtétele céljából megküldi a Központi Hatóságnak.

(3) Ha a kötelezett és a gyermek tartózkodási helyének felkutatására tett intézkedés nem vezet eredményre, a bíróság a kérelmet elutasítja.

8. § (1) A bíróság az eljárás során a kötelezettet személyesen meghallgatja, indokolt esetben meghallgatja a gyermeket, valamint – ha Magyarországon tartózkodik – a jogosultat is.

(2) Ha a kérelem nem tartalmazza, a jogosultnak legkésőbb a meghallgatás során nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermeket mikor és hol kívánja átvenni.

(3) Bizonyításnak egyébként csak az Egyezmény 12–15. cikkeiben meghatározott körben van helye.

9. § (1) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, meghatározza a gyermek átadásának helyét és időpontját. A jogosultat képviselő ügyvédi munkaközösség munkadíját a kötelezett viseli. A jogosult kérelmére a bíróság a kötelezettet a gyermek visszavitelével kapcsolatban keletkezett és a jövőben esetleg még felmerülő igazolt költségek viselésére is kötelezheti.

(2) A kérelem elutasítása esetén a kötelezett perköltségét, valamint a Központi Hatóság által meghatalmazott ügyvédi munkaközösség munkadíját az állam viseli.

(3) A határozatot a jogosultnak, a kötelezettnek, valamint a Központi Hatóságnak kézbesíteni kell.

10. §⁵ Ha a kötelezett a gyermeket a megadott helyen és időben nem adja át a jogosultnak, a határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § A Központi Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a gyermek szokásos tartózkodási helyére történő visszavitele érdekében (útlevél-, vízum-ügyintézés, repülőjegy biztosítása stb.). Ha ennek során a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam hatóságainak vagy külképviseletének a megkeresése is szükséges, a Külügyminisztériummal együttműködve jár el.

12. § (1) Ha a Magyarországon élő szülő a gyermek láthatására vonatkozó jogának külföldön történő akadályozása miatt nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam Központi Hatóságához, igazságügyi vagy államigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet a Magyar Központi Hatósághoz kell benyújtania.

(2) Ha a magyar hatóság a gyermek láthatásáról korábban már határozatot hozott, ezt a kérelemhez csatolni kell. A kérelem tartalmára vonatkozóan egyebekben az Egyezmény 8. cikkének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Központi Hatóság a kérelmet a gyermek tartózkodási helye szerinti Szerződő Állam Központi Hatóságához továbbítja. Szükség esetén megkeresi a másik Szerződő Államban működő magyar külképviseleti szervet, hogy a láthatás megszervezésében a másik Szerződő Állam Központi Hatóságával működjön együtt.

13. §⁶ (1) A gyermek magyarországi láthatásának biztosítására vonatkozó kérelem esetén, ha a láthatást már szabályozták, az erről szóló határozat végrehajtására irányuló eljárás megindítására a Központi Hatóság ügyvédnek ad meghatalmazást.

(2) A Központi Hatóság szükség esetén a körülményeket mérlegelve egyéb módon is, így különösen közvetítés megszervezésében való közreműködéssel, előmozdíthatja a láthatás gyakorlását.

14. §⁷ Ha a láthatást még nem szabályozták, vagy a felek körülményeiben lényeges változás következett be (pl. a láthatás jogosultja időközben külföldre távozott), a Központi Hatóság a láthatás szabályozása (újraszabályozása) érdekében a bírósághoz vagy a gyámhivatalhoz fordul, illetve az eljárás megindítására ügyvédnek ad meghatalmazást.

15. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.