PK BH 1988/78
PK BH 1988/78
1988.03.01.
A vagyoni jellegű kárigények elbírálását nem gátolhatja az a körülmény, hogy azokat a fél nem vagyoni kártérítésre irányuló keresetben érvényesítette. Ilyenkor a fél figyelmét a keresetváltoztatás lehetőségére fel kell hívni [Pp 146. § (3) bek.; PK 174. sz.].
A felperes házastársa baleset következtében meghalt. A balesetet okozó felelősség-biztosítása alapján az alperes a felperes részére vagyoni károk címén kártérítést fizetett.
A felperes keresetében az alperest 28 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy ő maga a baleset idején már nem volt egészséges, elhunyt házastársa végezte a ház körül a munkákat, gondozta az udvart, kertet, részt vett a háztartási munkákban, valamint a házasságból született – közlekedési baleset folytán rokkanttá vált – nagykorú László nevű gyermek gondozásában. Férje halála folytán e gondoskodástól elesett, élete beszűkült, mert házastársának segítsége nélkül lakóhelyétől távolabb lakó gyermekeit sem tudja meglátogatni. Nem vagyoni kárigénye érvényesítésénél az összegszerűség vonatkozásában figyelembe vette azt, hogy a baleset bekövetkezésében házastársa közrehatott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a Ptk. 354. §-ában írt előfeltételek hiányában a követelés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a hozzátartozó halála miatt fellépő gyász és fájdalom, valamint az életkörülmények hátrányos megváltozása a nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó igényt nem alapozza meg. A felperes betegségei a perbeli káreseménytől függetlenek, a gyermekeivel való kapcsolattartás elnehezülése pedig a keresetet nem tette megalapozottá.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes által a perben érvényesített kárigény nem tartozik a nem vagyoni kárpótlás körébe, hanem anyagi jellegű kárigény, amelyet azonban a felperes a perben külön nem érvényesített.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 146. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a bíróság megítélése szerint a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, erre a felperest figyelmeztetni kell, illetőleg magyarázatot kell tőle kérni. A felperest – nyilatkozatához képest – arról is tájékoztatni kell, hogy kereseti kérelmét az (1) és (2) bekezdés értelmében a tárgyalás folyamán is jogában áll megfelelően megváltoztatni. E jogszabályon alapuló kitanítási kötelezettség az eljáró bíróságot abban az esetben is terheli, ha a felperes képviseletét ügyvédi munkaközösség látja el (a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 174. számú állásfoglalása).
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperes keresetének elutasítását az indokolta, hogy nem bizonyította a nem vagyoni kárpótlásra való jogosultságát, tartalmilag vagyoni jellegűnek minősülő igényei elbírálását pedig az akadályozta, hogy vagyoni kárának megtérítését a felperes a perben nem kérte.
Az eljárt bíróságok a Pp 146. §-ának (3) bekezdése szerint nem hívták fel a felperes figyelmét a keresetváltoztatás lehetőségére, és többlet vagyoni kárának érvényesítésére. E kioktatási kötelezettség elmulasztása lényeges eljárási szabálysértés. A másodfokú bíróság ezért akkor járt volna el helyesen, ha – a felperes nyilatkozatától függően – a Pp 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp 274. §-a (3) bekezdése]. (P. törv. III. 20 266/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás