GK BH 1988/8
GK BH 1988/8
1988.01.01.
A beruházás lebonyolítását ellátó megbízott az ügyviteli mulasztásából származó kártérítési felelősség alóli mentesülés céljából nem hivatkozhat arra, hogy az építtető sem gondoskodott az átadás-átvétel során megállapítható hibák kifogásolásáról [Ptk. 339. §, 474. §].
Egy budapesti lakóépület beruházásának lebonyolítója a felperes megbízásából az alperes volt. A műszaki átadás-átvételi eljárás során az alperes járt el. Az utó-felülvizsgálati eljáráson összeállított hibajegyzék alapján a felperes keresetet terjesztett elő a kivitelező és a tervező ellen. A bíróság több tételre vonatkozóan a felperes keresetét elutasította, mert szakvélemény alapján megállapította, hogy a hibák már az átadás-átvételi eljárás alkalmával észlelhetők voltak, s ehhez képest az igényérvényesítés a 6 hónapos elévülési időn túl, késve történt.
A felperes a társasháznak e hibák miatt kifizetett 145 300 Ft díjleszállítás kártérítésként való megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert álláspontja szerint az alperes a megbízási szerződést megszegve gondatlanul járt el, amikor a keresetlevél mellékletében szereplő hibákat, a műszaki átadás-átvétel alkalmával nem vette fel a hibajegyzékbe.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Szakvéleményt csatolt arra nézve, hogy a korábbi perekben eljárt szakértő tévedett a hibák felismerhetősége tekintetében. Arra is hivatkozott, hogy a felperes a kárát maga okozta, mert a lakástulajdonosok által összeállított hibajegyzékben szereplő hibákat nem megfelelő időben érvényesítette. Egyben visszkeresetet terjesztett elő a kivitelezést végző vállalattal szemben, amely keresetet az elsőfokú bíróság külön perben bírált el.
Az elsőfokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint az alperes az átadás-átvételi eljárás során nem járt el kellő gondossággal, mert a keresetben felsorolt felismerhető hibákat nem vette fel a hibajegyzékbe, s ezek miatt szavatossági igényt nem is érvényesített. A felperest kárenyhítési kötelezettségként nem terhelte újabb átvételi eljárás lefolytatása. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a felperes által beszerzett szakvéleményt, mert a hibák felismerhető voltát jogerős ítélet állapította meg.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása, illetve másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése és a lakásépítő vállalat közvetlen marasztalása iránt az alperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a felperes a kárát maga okozta, mert a lakások vevőit nem oktatta ki a hibák 8 napon belüli bejelentésére, illetve a bejelentett hibákat nem érvényesítette az elévülési időn belül. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság, a kivitelező elleni keresetlevelét külön perben időelőttiség miatt elutasította, holott – álláspontja szerint – a tényleges károkozó kivitelező elleni igényt egyidejűleg, egyesített perben kellett volna elbírálni.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes keresetének tárgya a műszaki átadás-átvételi eljárás során az alperes által nem észlelt, de felismerhető hibákkal összefüggő kár, amely azáltal keletkezett, hogy a felperes az ezekkel kapcsolatos szavatossági igényét a kivitelezővel szemben nem tudta érvényesíteni, de a lakások vevői részére köteles volt díjleszállítást engedni.
Az alperes a fellebbezésében nem vitatta, hogy a per tárgyát képező hibákat, a műszaki átadáskor készült hibajegyzékben nem tüntette fel, és az igényeket a szavatossági határidőn belül nem is érvényesítette.
A Ptk. 474. §-a szerint megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekében megfelelően kell teljesíteni. A megbízási szerződés alapján az alperes kötelezettségét képezte az építkezés lebonyolítása, ennek keretében a szerződések teljesítésének ellenőrzése, a műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatása, az ekkor felismerhető hibákról és hiányosságokról jegyzék készítése, a hiánypótlások elvégeztetése és a fentiekkel kapcsolatosan a szerződésszegések miatti igények érvényesítése. Az alperes tehát szerződéses kötelezettségét megszegte, amikor az átadás-átvételi eljáráskor felismerhető hibákat a hibajegyzékben nem tüntette fel, és ezek miatt a szavatossági igényt a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdésében1 meghatározott 6 hónapos elévülési határidőn belül nem érvényesítette. Szerződésszegésének ki nem mentése folytán az ügyviteli mulasztása miatt a felperesnél keletkezett és a fellebbezés során összegszerűen már nem vitatott kárt – a Ptk. 339. §-a alapján – köteles megtéríteni.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az alperesnek a felperes saját károkozó magatartására vonatkozó fellebbezési előadását. Ugyanis még a kárenyhítési kötelezettség teljesítéseképpen sem követelhető meg a felperestől, hogy az általa megbízott alperes tevékenységét felülvizsgálja, mert ez azt jelentené, hogy a megbízott helyett kellene az épületeket ugyanúgy megvizsgálnia, mint ahogyan azt a megbízottnak kell megtennie a műszaki átadás-átvételkor. Az ilyen vizsgálati kötelezettség feleslegessé tenné a megbízott működését, tehát a megbízási szerződést.
Ugyanezen okból a felperes arra sem kötelezhető, hogy a vevők által különböző időpontokban bejelentett és a megbízott által felvett hibajegyzékkel általában nem azonosítható módon megjelölt hibákra nézve vizsgálatot folytasson le annak a megállapítása végett, hogy azok szerepelnek-e a műszaki átadás-átvételkor felvett hibajegyzékben. A felperes egyébként az adásvételi szerződésben megfelelően tájékoztatta a vevőket a hibák bejelentésével kapcsolatban, és e tekintetben egyéb mulasztás sem terheli.
Alaptalan az alperesnek az a fellebbezési kifogása is, hogy a kivitelező ellen előterjesztett visszkeresetének az alapügyhöz való egyesített elbírálását az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte. Az alperes ugyanis a kivitelezővel szemben a GK 41. sz. állásfoglalás alapján sem érvényesíthetne a szavatossági igénnyel (jelen esetben díjleszállítás) azonos kártérítési igényt, mert annak éppen az a feltétele, hogy a hiba szavatossági határidőn belül nem ismerhető fel. A fentiek miatt az alperes által a kivitelező ellen előterjesztett kereset egyesítése a GK 44. sz. állásfoglalással kiegészített GK 3. sz. állásfoglalásban foglaltak szerint sem volt indokolt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság – a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 103/1987. sz.)
1
Helyesen: a Ptk. 308. § (1) bekezdésében
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás