GK BH 1988/80
GK BH 1988/80
1988.03.01.
A szerződésnek bíróság által való módosítását nem kérheti az a fél, amelyiknek számolnia kellett a körülmények későbbi változásával, vagy a változást a saját felróható magatartásával idézte elő [Ptk. 241. §].
A peres felek 1981. szeptember 1-jén tartós együttműködési megállapodást kötöttek 15 évi időtartamra a szőlőtermelés egységes továbbfejlesztése, az adottságok jobb kihasználása, a termelés magas-fokú, a teljes érdekazonosság alapján való megszervezése és erőforrásaik egyesítése céljából. Megállapodtak abban is, hogy 5 év eltelte után a gazdasági év végéig a következő gazdasági év végére a szerződés egyoldalúan felmondható.
A peres felek között az együttműködés 1985-ben különböző viták miatt megromlott, és közös előadásuk szerint kötelezettségeiket 1985. évben már nem teljesítették. A szőlőtermelő felperes mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött 1985. március 5-én a HUNGAROVIN Vállalattal, amelyben a teljes megtermelt bormennyiségét 5 évre lekötötte.
A jelen per alperese által szerződésszegés miatt kötbér megfizetése iránt indított perben a felperes viszontkeresetében a perbeli szerződés módosítását, illetőleg a szerződés megszűnésének megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet elkülönítette. Megállapította, hogy a felek tartós együttműködési megállapodása egyrészt az alperes által vezetett termelési rendszerhez valló csatlakozást jelenti, másrészt mezőgazdasági termékértékesítési szerződést takar. Ennek során a felperes csaknem a teljes szőlő must-, illetve bortermését az alperesnek volt köteles értékesíteni. A mezőgazdasági termékek ellenértéke azonban egy adott gazdasági éven belül is a kereslet és kínálat törvényei szerint lényegesen változhat. A felek közötti vita adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a túltermelés okozta veszteségeit az alperesre igyekezett áthárítani. A felperes által módosítani kért felmondási határidő 30 napra való lerövidítését azonban indokolatlannak tartotta.
Ítéletében ezért a perbeli szerződést akként módosította, hogy 5 év eltelte után a gazdasági év végével 6 hónapos határidővel a szerződés egyoldalúan is felmondható, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Alaptalannak találta a szerződés megszűnésének megállapítására vonatkozó igényt, annak bekövetkeztét ugyanis a felperes nem tudta bizonyítani.
Az ítéletet mindkét fél megfellebbezte.
Az alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását. Álláspontja szerint a szerződés módosítására az elsőfokú bíróság törvényes alappal nem rendelkezett, a felperes ugyanis lényeges és jogos érdeksérelmet nem bizonyított. Ugyanakkor nem vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperesnek a szerződéssel kapcsolatos magatartását, ezért az alperest elmarasztaló megállapításai megalapozatlanok.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és elsősorban annak megállapítását kérte, hogy a perbeli szerződés 1985. december 31. napjával megszűnt, másodsorban pedig kérte az egyoldalú felmondás lehetőségét 30 napos határidőhöz kötve, a szerződés módosítását. Ismételten hivatkozott arra, hogy a perbeli szerződés formálissá vált, mert az alperes olyan árakat igyekezett alkalmazni, amelyek mellett a felperes gazdálkodása tartósan veszteségessé vált volna. Az együttműködés során az alperes elhárította a közös kockázatviselést, és az eredmény visszatérítésére vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette. A felek szerződése már 1985. évben sem hatályosult.
Az alperes fellebbezése alapos, a felperes fellebbezése azonban alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban rámutat arra, hogy téves az első fokú bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a felek tartós együttműködési megállapodás mellett a felperes termelte termények átvételére mezőgazdasági termékértékesítési szerződést is kötöttek. A felek megállapodása ugyanis keret-megállapodás, amelyet a termelési rendszerekről szóló 9/1979. (VI. 15.) MÉM számú rendelet 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az eljárás keretében előállított mezőgazdasági termékek vagy azok egy részének értékesítését, tárolását és feldolgozását szabályozó külön megállapodások egészítenek ki.
E vonatkozásban az együttműködési megállapodásuk tartalmaz kikötéseket, mint pl., hogy a szüreti betakarításnál az alperes a külön megállapodásban rögzített fuvardíjat fizeti, vagy pedig hogy a szőlőt külön megállapodásban rögzített áron vásárolja fel. Mindez azt jelenti, hogy a peres felek jogvitáját egységesen a hivatkozott rendelet, illetve a szerződés előírásai alapján kell elbírálni.
A felek tartós együttműködési szerződésében kikötött egyoldalú felmondás határidejének módosítására irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a szerződés bírósági módosításának három kötelező együttes feltétele van. A felek között tartós, huzamos jogviszonynak kell fennállnia, amelyben a szerződéskötés után valamilyen változás következett be, és e változás következtében a szerződés teljesítése valamelyik fél lényeges, jogos érdekeit sérti (Ptk. 241. §).
A szerződés módosítását nem kérheti az a fél, aki a szerződés megkötésekor számolhatott volna a körülmények későbbi alakulásával, továbbá nincs helye akkor, ha a változást felróható magatartásával maga időzte elő. A sérelemnek pedig olyan súlyosnak kell lennie, amelynek alapján megállapítható, hogy a szerződést a megváltozott körülmények következtében meg sem kötötték volna az eredeti tartalommal. Minden más esetben megrendülhetne a szerződésekbe vetett bizalom, és a bíróság eltérne attól az állandóan követett gyakorlattól, amely arra törekszik, hogy a szerződés a céljának és a felek szerződéskötés-kori akaratának megfeleljen.
A felek szerződéskötés-kori célja az volt, hogy egy, a felperes által megfelelőnek ítélt termelési rendszerhez kapcsolódva az együttműködés kölcsönös előnyeit kihasználva a mezőgazdasági termelés közös kockázatát viselve hosszú távon együttműködnek. Az együttműködés időtartamát 15 évben jelölték meg, és ez az időszak alkalmasnak is látszik arra, hogy a hasonló jellegű gazdasági kapcsolatot minősítse. Ehhez képest a peres felek a kölcsönösen jelentős érdekekre tekintettel a szerződés egyoldalú felmondását időben korlátozták, illetve a felmondási időt az együttműködés hosszú időszakához igazították.
A peres felek közötti viszony megromlott, és ennek következtében közöttük szerződésszegés miatt jelenleg is per van folyamatban. Nincs lehetőség a szerződésszegés következményeit utóbb a szerződés módosításának bírósági kezdeményezésével elhárítani.
Mindazokat a körülményeket, amelyek a perbeli szerződéses kapcsolat megromlására vezethettek, az elsőfokú bíróságnak a szerződésszegéssel kapcsolatos per folyamán kell vizsgálat tárgyává tennie. A felperes ugyanis keresetében elsősorban nem arra hivatkozott, hogy a gazdasági környezet oly módon változott meg, hogy a szerződést eredeti tartalommal már meg sem kötné, hanem arra, hogy az alperes szerződéses kötelezettségeit sorozatosan elmulasztotta teljesíteni, és igyekezett kibújni az együttműködésre vonatkozó megállapodás teljesítése alól. Ugyanakkor a per adatai szerint az alperes is joggal kifogásolta azt, hogy a megállapodás előírásaitól eltérően a felperes a termését egy harmadik vállalat számára kötötte le.
A felek viszonya nem a külső körülmények változása miatt, hanem saját magatartásuk következtében romlott meg. Ez a magatartásuk azonban a szerződés módosítását nem teheti indokolttá, csupán a szerződésszegés következményeinek levonását eredményezheti.
Megjegyzi még a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szerződés egyoldalú felmondása időtartamának rövidítésére vonatkozó kereseti kérelmének a felperes elfogadható indokát egyáltalán nem adta. A per adatai alapján a szerződésnek a kereset szerinti módosítása a szerződéses kapcsolat megmentését nem eredményezhetné, annál is kevésbé, mert a módosításnak nincs visszamenőleges hatálya [Ptk. 316. § (2) bek.]. A szerződésben biztosított felmondási jogával pedig a felperes mind ez ideig, bár arra módja lett volna, nem élt.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettek értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a szerződésmódosításra irányuló kereseti kérelmet elutasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 148/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás