GK BH 1988/81
GK BH 1988/81
1988.03.01.
A megszűnt ipari szövetkezeti szakcsoport tartozásaiért felelős szövetkezet akkor sem követelheti a kiegyenlített tartozás összegének a megtérítését az azért egyszerű kezességet vállalt gazdálkodó szervezettől, ha az utóbbi a megszűnt szakcsoport tagjaiból alakult [Ptk. 272. § (1) bek., 274. § (1) és (2) bek.; 26/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 11. § (2) bek.].
A felperes ipari szövetkezet keretében működött az épület-karbantartó szakcsoport, amely az 1984. május 31-én tartott tagsági értekezleten hozott határozat alapján 1984. június 30. napján megszűnt. A szakcsoport tagjaiból alakult meg az alperes építőipari kisszövetkezet, amely a 25/1984. sz. közgyűlési határozatában a megszűnt szakcsoport tartozásaiért kezességet vállalt. A felperes 1985. márciusában kérelemmel fordult a Magyar Nemzeti Bank Számlanyilvántartó Osztályához, hogy a felperesi szövetkezet külön számláján álló 2 000 000 Ft-os tartozást – az említett kezességet vállaló nyilatkozat alapján – az alperes egyszámlájára „tegye” át. A felperes külön számlájának megszüntetése és az alperesi egyszámlára való áttétele ellen az alperes a banknál kifogással élt, amelynek a pénzintézet helyt adott, és a tartozásokat visszavezette a felperes számlájára. A teljesítés és a kifogás kőzött eltelt időben azonban, a felperesi egyszámláról 392 009 Ft teljesítés történt a szakcsoport tartozására. A felperes keresetében ezen összeg és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által a banknak megküldött beszedési megbízásokból kitűnik, hogy a számlatartozások nem az alperest, hanem a felperes megszűnt szakcsoportját terhelik. Ezért a felperesnek áll fenn a helytállási kötelezettsége.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a felperesnek nem lehet a kezességet vállaló alperessel szemben megtérítési igénye, mert a volt szakcsoport tartozásainak kiegyenlítésére került sor, amelyeket a 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet alapján a felperesnek kell teljesítenie. Utalt a Ptk. 272. §-ának (1) bekezdésére is.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és annak megváltoztatásával az alperesnek a kereset szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes kezességvállaló nyilatkozata érvényes; a felperes teljesített, így a teljesítés után már a kezességvállalás alapján jogszerűen követelheti a kifizetett számlák összegét annál is inkább, mert azok teljesítésére a kezességvállaló nyilatkozat kiadása után került sor.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, és az abból levont jogi következtetést is.
A 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 11. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes a szakcsoportja tartozásaiért felel. Ennek alapján az alperestől nem kérheti megalapozottan a szakcsoport működése alatt keletkezett számlák kiegyenlítését. A felperes, mint kötelezett a tartozását az alperesre, mint kezesre nem háríthatja át.
Az említetteken túlmenően a Ptk. 272. §-ának (1) bekezdése értelmében a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A Ptk. 274. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, hogy a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől behajtható. A Ptk. 274. § (2) bekezdésének előírása szerint a kezes az esetben nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha a felek így állapodtak meg (készfizető kezesség), a kezességet, a kárt megtérítéséért vállalták, vagy a kezességet a bank vállalta.
Az idézett rendelkezések alapján azt kellett megállapítani, hogy az alperes ún. egyszerű kezességet vállalt, amely szerződést biztosító mellékkötelezettség, és nem jelent mást, mint biztosítékot a jogosult részére, amely szerint, ha a kötelezett nem tud fizetni, akkor helyette a kezes fizet.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyes indokainál fogva hagyta helyben, és a Pp 254. §-ának (3) bekezdésében írtakat figyelembe véve a részletes indokolást mellőzte. (Legf. Bír. Gf. II. 30 337/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás