94/1988. (XII. 22.) MT rendelet

1. § (1)¹ Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata, valamint a gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: kibocsátó) a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszútávú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében — ellenérték fejében — vagyonjegyet bocsáthat ki.

(2)² A kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozója számára ingyenesen megszerezhető vagyonjegyet is kibocsáthat.

(3) A vagyonjegy kibocsátását jogszabály engedélyhez kötheti.

(4)³ Vagyonjegy 1993. május 15. napjáig bocsátható ki.

2. § (1) A vagyonjegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír.

(2) Az ingyenes vagyonjegy csak névre szóló lehet.

(3) A vagyonjegyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának — a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően — évente osztalékot fizet.

(4) Az azonos névértékű vagyonjegyhez ugyanabban a kibocsátásban azonos jogok fűződnek.

3. § (1)⁴ A vagyonjegy kibocsátásáról gazdasági társaság esetén a társasági szerződésben, illetve az alapszabályban erre feljogosított szervezet vagy személyek, egyéb kibocsátó esetében az igazgató dönt.

(2) A kibocsátás részletes feltételeit az (1) bekezdésben meghatározott szervezet vagy személy(ek) által jóváhagyott szabályzatban kell megállapítani.

(3) A szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

(4) A szabályzatot — a vagyonjegy-tervezet szövegével, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetére, különösen vagyonának értékére, valamint az általa esetlegesen korábban kibocsátott értékpapírokra vonatkozó tájékoztatással együtt — a kibocsátás előtt 30 nappal közzé kell tenni a vásárlásra jogosultak részére.

4. § (1) A vagyonjegyen fel kell tüntetni:

(2) Az ingyenes vagyonjegyen az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon kívül fel kell tüntetni a 2. § (2) bekezdésében, valamint a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat is.

(3) Az az értékpapír, amelyből az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, valamint az (2) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem vagyonjegy.

5. § (1) Vagyonjegyet minden természetes személy vásárolhat.

(2) A vásárolt vagyonjegy átvételekor annak teljes névértékét meg kell fizetni.

(3) A vásárolt vagyonjegy — ha azt a kibocsátó nem korlátozta — természetes személyek között átruházható. Az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetve a részleges átruházás semmis.

6. § (1) Az ingyenes vagyonjegyet az adózott eredmény terhére kell kibocsátani. A kibocsátott ingyenes vagyonjegyek névértékének összege az alapítói vagyont növeli. A kibocsátott összes ingyenes vagyonjegy névértéke nem haladhatja meg a kibocsátáskori vagyon 10 százalékát.

(2)⁵ Az ingyenes vagyonjegy a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és nyugdíjasok között — a névre szóló vagyonjegyek átruházására vonatkozó szabályok megtartásával — átruházható.

(3)⁶ A dolgozó halála vagy — a nyugdíjazás esetét kivéve — munkaviszonya megszűnése esetén a kibocsátót az ingyenes vagyonjegyre vételi jog illeti meg. A vételi jogot legalább névértéken kell gyakorolni.

7. § (1) A névre szóló vagyonjegy átruházását a kibocsátó korlátozhatja, illetve kizárhatja.

(2) A vagyonjegynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis.

(3) A kibocsátó — a tulajdonos kérésére — köteles a vásárolt vagyonjegyet névértéken visszavásárolni, ha a vagyonjegy átruházását kizárta, illetve korlátozta.

8. § (1) A névre szóló vagyonjegyekről és tulajdonosaikról a kibocsátó nyilvántartást vezet. Az ilyen vagyonjegyből származó jogait a tulajdonos csak akkor érvényesítheti, ha a nyilvántartásba bejegyezték.

(2) A névre szóló vagyonjegy átruházása a vagyonjegyre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik.

9. § (1) A kibocsátó egyesülése, szétválása, kiválása, vagy más szervezetté történő átalakulása esetén a kibocsátó általános vezetését ellátó szervezet vagy személy, az ingyenes vagyonjegyek tárgyában — az azokban foglalt kötelezettségek teljesítéséről — határozni köteles.

(2) A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonjegy tulajdonosait a vagyonjegy névértékének megfelelő összeg illeti meg. Ha a fennmaradó vagyon a névértékek összegét nem éri el, a tulajdonosok csak arányos kielégítésre tarthatnak igényt.

(3) A vagyonjegy tulajdonosai a (2) bekezdésben megjelölt igényeiket — a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás során — érvényesíthetik.

10. § A vagyonjegyet nyomdai úton — az értékpapírokra vonatkozó előírások szerint — kell előállítani.

11. § A kibocsátó köteles gazdálkodásának főbb adatairól — külön jogszabály szerinti módon és tartalommal — a vagyonjegy-tulajdonosokat évente tájékoztatni.

12. § A vagyonjegy elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

13. § (1)⁷ Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba. Az 1989. január 1-je előtt kibocsátott vagyonjegyekre eredeti feltételeik érvényesek.

(2)⁸