PK BH 1988/98
PK BH 1988/98
1988.04.01.
Sajtó-helyreigazításra ad alapot az olyan tartalmú sajtóközlemény, amely az elítélt, de rehabilitált személynek csupán az elítéltetéséről ad hírt. [Ptk. 79. § (1) bek.; Btk. 100. § (2) bek.]
Az alperesi hetilap 1987. február 18-i számának 4. oldalán „Legyőzhetetlenek!?” címmel közlemény jelent meg, amely az Ipari Szövetkezetnél indult vizsgálattal összefüggésben a szövetkezet tevékenységével foglalkozik. A cikk a felperest név szerint is megemlíti, mint aki a szövetkezettel üzleti kapcsolatban levő S. Gmk. gazdasági szaktanácsadója volt, egyben a szövetkezet tagja is, „... akit egyébként egy korábbi NEB-vizsgálat alapján akkor egy szövetkezet elnökeként 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítéltek el...”
A cikk ugyancsak a felperes személyével foglalkozó megjegyzésekkel zárul: beszámol arról, hogy egy új kisszövetkezetet alakít, ahol pénzügyi vezetőként dolgozik... „Arról nem szól a fáma, hogy megmaradt-e tanácsadói minőségében is...?”
Tény, hogy a felperest a bíróság 1975-ben különféle vagyoni bűncselekmények miatt 1 év 8 hónapi szabadságvesztésre és mellékbüntetésekre ítélte. A Sz.-i Járásbíróság azonban a felperest az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól bírósági mentesítésben részesítette. Ez utóbbi tényt a cikk nem említi, és nem is utal rá.
A felperes az alperes szerkesztőséghez nyilatkozatot intézett, amelyben sajtó-helyreigazításként a saját írásba foglalt nyilatkozatának a közzétételét kérte. E nyilatkozatban – egyebek között, – a cikk sértő megállapításával szemben – kijelenti: „büntetlen előéletű vagyok”, továbbá: „tanácsadói minőségben nem tevékenykedem”.
Az alperes a sajtó-helyreigazítástól elzárkózott; a felperes a bíróságtól kérte a helyreigazító nyilatkozat közzétételének az elrendelését. A tárgyalás során csupán a „büntetlen előélet”-re és a „tanácsadói minőség”-re vonatkozó helyreigazítási igényt tartotta fenn.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes szabadságvesztés elítéléséről szóló állítás való, és ezt nem teszi valótlanná az utólagos bírósági mentesítés sem. A „tanácsadó minőség” szövegrész pedig nem tényállítás, csupán kérdés felvetése. Ezek tehát nem szolgálhatnak helyreigazítás elrendelésének alapjául.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a szabadságvesztés büntetésről szóló állítás helyreigazításának elrendelése végett. Álláspontja szerint való tény hamis színben való feltüntetése történt a sérelmes közleményben. A Btk. 100. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetéséről, amelyre nézve mentesítésben részesült.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Azzal érvelt, hogy sem a cikk megírásakor, sem a helyreigazítási igény megismerésekor nem volt abban a helyzetben, hogy a felperes bírósági mentesítéséről meggyőződhetett volna. A közleménynek a büntetés megtörténtére vonatkozó állítása nem valótlan, és nem is tünteti fel a valóságot hamis színben.
A fellebbezés helytálló.
A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében a sajtó-helyreigazítás nemcsak valótlan tények állításával történt valóságsértés orvoslására szolgál, hanem a való tényeknek hamis színben való feltüntetése esetére is. A való tény elferdítésére, hamis színben való feltüntetésére vezethet az, ha a közölt ténnyel összefüggésben levő, a valóság kifejezésére szolgáló más tényeket elhallgatnak.
A szabadságvesztés büntetésről szóló híresztelés, a cikk tartalmával összefüggésben, a felperes személyéről ad képet. A felperest azonban mentesítették az elítélés hátrányos jogkövetkezményei alól, ezért a Btk. 100. §-ának (2) bekezdése szerint büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni elítéltetéséről. E körülmény elhallgatása a valóságot elferdíti, mert a hiányosan közölt tény a „büntetett előéletűséget” sugallja az olvasónak. A felperes tehát joggal kérhetett sajtó-helyreigazítást a való tények pótlólagos közlésének formájában.
A sajtó-helyreigazítási felelősség objektív természetű, nem mentesül tehát a felelősség alól a jogsértő azzal, hogy a valóságsértő magatartása egyébként nem felróható. Jogilag közömbös ezért, hogy az alperes a cikk megírásakor nem tudott róla, vagy éppen nem volt kellően meggyőződve arról, hogy a felperes az elítélésre nézve mentesítésben részesült.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezéseit nem érintve, az ítéletet részben megváltoztatta. A sajtó-helyreigazítást elrendelte, és az alperest a Pp 81. §-ának (1) bekezdése alapján az első és másodfokú eljárásban felmerült perköltségek nagyobb részének a viselésére kötelezte. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 548/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás