PK BH 1989/104
PK BH 1989/104
1989.03.01.
A szabadalmi bejelentés alaki és érdemi vizsgálatának köre [Szt. 40. § (2) bek., 41. § (1) és (2) bek., 44. § (3) bek., 48. § (2) bek.].
Az Országos Találmányi Hivatal két esetben hívta fel a kérelmezőt, mint szabadalmi bejelentőt hiánypótlásra és nyilatkozattételre. A kérelmező mindkét alkalommal átdolgozott leírást, igénypont-sorozatot és rajzokat nyújtott be az előírt példányban. Az Országos Találmányi Hivatal azonban továbbra sem találta a leírást és az igénypontokat alkalmasnak a szabadalom engedélyezési eljárás lefolyatására, mert egyrészt nem írja le a találmány lényegét a megvalósíthatósághoz szükséges összefüggő egységes kiviteli alak formájában, másrészt, mert az átdolgozott igénypontok nem írják le a találmány megvalósításához elengedhetetlenül szükséges jellemzőket, nincsenek tárgyi körre és jellemző részre bontva, és több mondatból állanak. Ezért a szabadalmi bejelentést az 1969. évi II. tv (Szt.) 40.
§-ának a (2) bekezdésére, 48. §-ának a (2) bekezdésére és a 41. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel az Szt. 44. §-ának a (3) bekezdése alapján elutasította.
A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Kifogásolta, hogy az elutasítás a megfogalmazás stilisztikai hiányosságai miatt történt.
Az elsőfokú bíróság elutasította a megváltoztatás iránti kérelmet. Nem tartotta indokoltnak az Szt. 41. §-ának az (1) bekezdésére alapított elutasítást, mert a találmány tárgyának a megvalósíthatóságát az „össze függő, egységes ismertetés” hiánya nem zárja ki. Alaposnak találta azonban az elutasítást az Szt. 40. §-ának a (2) és 41. §-ának a (2) bekezdései alapján. Álláspontja szerint a hiányos igénypontok nem alkalmasak az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmének a megállapítására, az igénypontok nem tagozódnak tárgyi körre és jellemző részre, a leírás nem tartalmazza a kitűzött feladat legáltalánosabb megoldásának az ismertetését a fő-igényponttal összhangban.
Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy járatlan a szabadalmi bejelentés elkészítésében, őt csak a műszaki megoldás érdekelte, álláspontja szerint a leírás alapján a találmány tárgya megvalósítható, kérte lehetővé tenni, hogy több részre bontva több szabadalmi leírást készíthessen a jogfolytonosság megtartásával.
A fellebbezés nem alapos.
A szabadalom megadásához nem elegendő a működőképes műszaki megoldás. Csak olyan műszaki megoldás nyerhet szabadalmi oltalmat, amely új, haladó jellegű; s a gyakorlatban alkalmazható (Szt. 1. §). E feltételek megvalósulásának a megállapíthatósága érdekében szükség van az igényelt oltalom terjedelmének a meghatározására [Szt. 41. § (2) bekezdése]. Ezt szolgálják az igénypontok, amelyek elhatárolják a találmányt a korábbi és a későbbi műszaki megoldásoktól. A kérelmező által megjelölt 9 igénypont erre az elhatárolásra nem alkalmas, ezekből nem tűnik ki, hogy melyek a megoldás ismert és melyek az új elemei, melyek azok a legáltalánosabb jellemzők, amelyek a találmány megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek. Mindezeknek a kétségtelen meghatározása nélkül nem lehet jogi oltalmat szerezni, ezért az észlelt hiányosságok nem csupán „stilisztikai” jellegűek, hanem a kért szabadalmi oltalom – jogi védelem – terjedelmének a meghatározásához szükséges elemek hiányai.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság végzését.
Tájékoztatja a Legfelsőbb Bíróság a kérelmezőt, hogy az elutasítás nem akadályozza meg abban, hogy szabadalmi bejelentését utóbb szabályos alakban – későbbi elsőbbségi időponttal – újból benyújtsa. Egyéb ként több találmány is egy bejelentésbe foglalható, ha tárgyuk egymással közvetlenül összefügg (Szt. 42. §). Ilyen esetben ún. mellérendelt főigény-pontok szerkesztésére van szükség. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 654/1988. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás