PK BH 1989/111
PK BH 1989/111
1989.03.01.
A közjegyző tájékoztatási kötetezettsége, ha az öröklési szerződés egyik kötelezettje a jogosult, vagyis az örökhagyó előtt meghal [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 40. §, 52. §, 58. §, 60. §; Ptk. 586. § (4) bek., 658. § (1) bek.].
Az örökhagyó 1978. január 30-án öröklési szerződést kötött T. B.-val és T. B.-nével. Az öröklési szerződésben az örökhagyó – holtig tartó ellátása és eltartása fejében – a „Lakóház, udvar és kert” megjelölésű ingatlana és összes ingósága örököséül T. B.-t és T. B.-nét nevezte meg. Az öröklési szerződést az illetékes szakigazgatási szerv jóváhagyta.
Az örökhagyó 1987. január 20-án hunyt el. Az öröklési szerződéssel lekötött házas ingatlanon felül hagyatékához tartozott egy termelőszövetkezeti használatban levő ingatlan is, amelyet a törvényes öröklés rendje szerint – egyéb törvényes örökös nemlétében – a Magyar Állam jogosult örökölni.
A hagyatéki eljárásban a közjegyző tárgyalásra csak a szerződéses örökösöket idézte meg. A tárgyaláson a személyesen eljáró T. B.-né szerződéses örökös bejelentette, hogy házastársa, T. B. az örökhagyót megelőzően kb. öt évvel meghalt. A közjegyző e bejelentésre megállapította, hogy a házas ingatlan 1/2 részére is a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, majd hagyatékátadó végzést hozott, és a házas ingatlan 1/2 részét szerződéses öröklés jogcímén T. B.-né, másik 1/2 részét és a termelőszövetkezeti használatban levő ingatlant pedig törvényes öröklés jogcímén a Magyar Államnak adta át. A hagyatékátadó végzés indokolása szerint, miután T. B. az örökhagyó halálát megelőzően elhunyt, „az öröklés szempontjából nem vehető figyelembe”. Ezért örökrészében a Magyar Állam jogosult örökölni.
A végzés kihirdetése után a szerződéses örökös a fellebbezési jogról lemondott. Utóbb azonban – most már jogi képviselővel eljárva – fellebbezést nyújtott be a hagyatékátadó végzés ellen, és sérelmezte; hogy a közjegyző a házasingatlan 1/2 részét a Magyar Államnak adta át. Álláspontja szerint elhunyt férje jogán annak törvényes örököse, fia: T. N. igényt tarthat a házasingatlan 1/2 részére, ezért a közjegyzőnek őt nyilatkozattételre fel kellett volna hívnia. Előadta továbbá, hogy férje elhunyta után az örökhagyót haláláig tartotta, így hagyatéki hitelezőként mindenképpen jogosult fellépni a Magyar Állammal szemben.
A bíróság a szerződéses örökös fellebbezését hivatalból elutasította. A végzés indokolása szerint a szerződéses örökös a fellebbezési jogáról lemondott, ezért a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezést már nem terjeszthet elő. Ezáltal a közjegyző végzése jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.
Az adott esetben a közjegyző tévesen tájékoztatta T. B.-nét arról, hogy házastársának halála folytán a hagyatékhoz tartozó házasingatlan 1/2 részére nézve is a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. T. B. szerződéses örökösnek az örökhagyót megelőzően történt elhalálozása ugyanis nem eredményezi feltétlenül a törvényes öröklés érvényesülését. A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő 586. §-ának (4) bekezdése értelmében az öröklési szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség pedig – az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint – annyiban száll át a szerződéses örökös jogutódaira, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Az átszállás tehát attól függ, hogy a kötelezett – a szerződéses örökös – haláláig az általa nyújtott szolgáltatások értéke a Ptk. 589. §-ának (3) bekezdésében foglalt elszámolás szerint elérte-e a váromány (ingatlanhányad) értékét vagy sem (BH 1985/1/20. eseti határozat).
Mindebből az következik, hogy a közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha a hagyatéki tárgyalásra T. B. törvényes örökösét: T. N.-t is megidézi, és az érdekelteket meghallgatja a fenti körülmények tisztázása érdekében. De nem lett volna mellőzhető a Magyar Állam képviselőjének megidézése sem, hiszen az adott esetben csupán a hagyaték egy részében nyílik meg az örökhagyó végintézkedése alapján az öröklés, a termelőszövetkezeti használatban levő ingatlanra a törvényes öröklés érvényesül. Az ügyben tehát a szerződéses örökösök mellett a törvényes örökös is érdekelt [He. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja].
A Magyar Állam képviselője jogosult nyilatkozni abban a kérdésben is, hogy vitatja-e az öröklési szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek átszállását T. B. örökösére. Ha ugyanis nem vitatja, a szerződéssel érintett hagyaték tekintetében T. N. öröklési joga lép előtérbe, vita esetén viszont a hagyaték ideiglenes hatályú átadásának van helye [He. 60. §-ának (1) bekezdése].
Abban az esetben pedig, ha a szerződéses örökösök között nem vitás az, hogy T. B. halála óta a szerződésből folyó kötelezettségeket az örökhagyóval szemben egyedül T. B.-né teljesítette, a nevezett az ebből eredő igényét hagyatéki hitelezőként érvényesítheti. Ennek az igénynek a kielégítését a felek olyan tartalmú egyezséggel is rendezhetik, hogy T. N. az általa megörökölt ingatlan illetőséget T. B.-néra átruházza [He. 58: §-ának (3) bekezdése], amennyiben T. B.-né a hagyatéki hitelezői igényét T. N.-al szemben is fenntartja.
A közjegyzőnek a jogszabállyal ellentétes eljárása miatt azonban ezeknek a jognyilatkozatoknak a megtételére nem nyílt lehetőség. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a közjegyző jogerős végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 870/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás