GK BH 1989/113
GK BH 1989/113
1989.03.01.
Ha a teljesítés helye a rendeltetési állomás, és itt a küldeményben hiány vagy sérülés mutatkozik, a megrendelőnek (címzettnek) választási jogosultsága van, hogy a fuvarozóval vagy a szállítóval (feladóval) szemben érvényesíti-e a kárigényét [Ptk. 279. § (2) bek., 305. § (1) bek., 310. §., 318. § (1) bek., 361. § (1) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT r. 7. § (1) bek., 14. (1) bek.].
A felperes 1958 Ft-nak és kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert az 1986. április 21-én feladott részére egy rakomány konzervárut a 02-55-1473677-3 számú vasúti kocsiban. A rendeltetési állomáson, Salgótarjánban megállapítást nyert, hogy a küldemény részben hiánnyal, illetőleg töréssel érkezett, melyet a vasút által felvett kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv bizonyít. Az alperesnek a szállítási szerződés alapján, a rendeltetési állomáson kellett teljesítenie. Miután az alperes részben hibásan teljesített, részben pedig nem teljesítet, ezért a tartozatlanul kifizetett vételárat köteles visszafizetni. Az alperesnek bejelentette a hiányt és a töréskárt, megküldte részére a fuvarokmányokat is, de az alperes elzárkózott a vételár visszafizetésétől.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a küldeményt a fuvarozás alatt megdézsmálták, és emiatt következett be a törés is, melyért felelősséggel nem tartozik.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felperesnek a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdésére alapított kereseti követelése alaptalan, mert a kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvből okszerűen lehet arra következtetni, hogy a küldeményben a hiány dézsmálásból keletkezett, melyet az is bizonyít, hogy Hatvanban új kocsizárral látták el a vasúti kocsit. Az üveges konzervszállítmányban a törések is a vasúti kocsi feltöréséből és a küldemény megdézsmálásából következtek be. A kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv ugyanakkor rakodási rendellenességre utaló adatot nem tartalmaz. A küldeményben a kárt az illetéktelenül behatoló személyek okozták, ezért a felperes keresete az alperessel szemben alaptalan, és a felperesnek igényét a MÁV-val szemben kell érvényesítenie.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és az alperesnek a kereseti kérelme szerinti marasztalását. Fellebbezésében hangsúlyozta; hogy az alperesnek a rendeltetési állomáson kellett teljesítenie, és a vasút által felvett kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyv bizonyítja, hogy az alperes itt hibásan teljesített, ezért tartozik a vételárat visszafizetni.
A fellebbezésre adott ellenkérelmében az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
Az alperes által sem vitatott az a tény, hogy a felperessel megkötött szállítási szerződés alapján, figyelemmel a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdésére, a rendeltetési állomáson kellett teljesítenie.
A MÁV által 1986. április 28-án, Salgótarján-külső vasútállomáson 305/1986. számon felvett kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv tanúsítja, hogy a küldeményben a kiszolgáltatáskor 74 db sárgabarack-jam hiány volt és 5 db üveges almabefőtt, 7 db üveges szilvabefőtt, valamint 11 db üveges zöldborsó konzerv törötten érkezett. A fentiek alapján egyértelműen bizonyított, hogy az alperes hibásan teljesített, illetőleg hogy szállítási kötelezettségének részben nem tett eleget, ezért a felperesnek a tartozatlanul kifizetett vételárat köteles visszafizetni. A kárveszélyt ugyanis a fuvarozás tartama alatt – a felek között létrejött szerződés szerint – az alperes viselte [Ptk. 279. § (2) bek.].
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. A felperes kereseti követelését az alperessel fennálló szerződéses kapcsolat alapján kell elbírálni, ezért a döntés meghozatala szempontjából érdektelen, hogy a fuvarozó perben áll-e, vagy sem. A felperes ugyanis bizonyította, hogy az alperes hibásan teljesített [Ptk. 305. § (1) bek.], illetőleg, hogy a teljesítési helyen részben nem teljesített, ezért a hibás, illetőleg hiányzó áruk árát a felperes tartozatlanul fizette meg az alperesnek, az a részére visszajár [Ptk. 361. § (1) bek.]. Az alperes természetesen a felperes követelésének teljesítéséből eredő kárát – amennyiben ennek jogszabály előfeltételei fennállanak – a MÁV-val szemben érvényesítheti [Ptk. 318. § (1) bek.]. A felperes az e vonatkozásban szükséges intézkedéseket megtette, mert az alperesnek kellő időben megküldte a fuvarokmányokat [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 14. § (1) bek.].
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 237/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás