GK BH 1989/117
GK BH 1989/117
1989.03.01.
Gazdasági munkaközösség a tevékenységét nem szüneteltetheti, ennek cégjegyzékbe való bejegyzését nem kérheti. Lényeges eljárási szabályt sért viszont a cégbíróság, ha az ilyen kérelmen túlterjeszkedje – és a jogszabályban előírt eljárás lefolytatását mellőzve – a cég megszűnését állapítva meg, azt a cégjegyzékből törli [Ptk. 573. § (3) bek., 574. § (4) bek.; 1985. évi 16. tvr.1 7. § (4) bek.; 6/1985. (XI. 6.) IM r. 24. §; Pp. 215. §, 227. § (1) bek.].
Az „O” GMK közös képviselője az elsőfokú bírósághoz intézett beadványában bejelentette, hogy a GMK tagjai a társaság tevékenységének meghatározatlan ideig tartó szünetelését határozták el, s kérte ennek a ténynek a cégjegyzékbe való bejegyzését. Az elsőfokú bíróság a kérelmet a cégbejegyzés törlése iránt előterjesztett kérelemnek tekintette, és a GMK megszűnését megállapítva, annak a cégjegyzékből való törlését elrendelte. Utóbb – névelírás miatt – végzését kijavította, s a korábbi végzésének indokolási részét kiegészítve megállapította, hogy a cégjegyzés törlésének annak ellenére helye van, hogy a közös képviselő nem ezt kérte. A gazdasági munkaközösség ugyanis tevékenységét nem szüneteltetheti.
Az utóbbi végzés ellen a közös képviselő fellebbezett, annak megváltoztatását, a törlés mellőzését kérte. Előadta, hogy a GMK tagjai közös elhatározással – a jelenlegi adózási szabályok hatása miatt – kívánják tevékenységüket szüneteltetni, mert azok működésüket veszteségessé, annak folytatását bizonytalanná teszik.
A fellebbezés alapos annyiban, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait sértette meg, ezért végzése felülbírálatra nem alkalmas.
Helyesen hivatkozott fellebbezésében a közös képviselő arra a körülményre, hogy nem a cég megszűnését, hanem tevékenységének szüneteltetését jelentette be, s nem a cégbejegyzés törlését, hanem a szüneteltetés tényének a cégjegyzékbe való bejegyzését kérte.
A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy törvényt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmen túlterjeszkedett (Pp 215. §), s akkor is, amikor kijavító végzésnek nevezett 11/I. sz. határozatában a 11. sz. végzés indokolását megváltoztatta. Ilyen eljárásra a törvény nem ad lehetőséget [Pp 227. § (1) bek., Pp. 225. § (1) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság 11/I. sz. végzését – a 11. sz. végzésre is kiterjedően – a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és – az alábbi szempontok figyelembevételével – új határozat hozatalára utasította.
A többször módosított 28/1981. (IX. 9.) MT rendelet (R.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdasági munkaközösséget magánszemélyek valamely meghatározott tevékenység végzésére hozzák létre. A 12. § értelmében pedig a munkaközösségben a személyes munkavégzés kötelező, annak elmaradása a társasági szerződést semmissé teszi. Hasonlóan rendelkezik a Ptk. 573. § (3) bekezdése is. Mindez azt jelenti, hogy bármely, gazdasági vagy egyéb tevékenység kifejtésére alakult társaság általánosságban csak addig áll fent, amíg az alapító szerződésben meghatározott tevékenységét kifejti. Az R. 25. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaközösség megszűnésére a Ptk. 573-574. § rendelkezéseit, az 574. § (4) bekezdés szerint a gazdasági társaság szabályait kell megfelelően alkalmazni. E jogszabályi rendelkezések pedig e tevékenység „szüneteltetését” nem ismerik. A magánszemélyekből alakult társaság fennállásának pedig még az is feltétele, hogy a tevékenység kifejtésében valamennyi tag személyesen vegyen részt [Ptk 573. § (3) bek.].
A bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. sz. tvr. (Ct.) 7. § (4) bekezdése – éppen a céghitelesség fenntartása érdekében – úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a cég bejegyzésének törléséről hivatalból határoz, ha a cég tényleges megszűnéséről szerez tudomást, és a bejegyzés törlése iránt nem terjesztettek elő kérelmet. Az ebben az esetben kötelezően követendő eljárást a 6/1985. (XI. 6.) IM rendelet (Cvr.) 24. §-a tartalmazza. Csak a szükséges eljárás lefolytatása után – amennyiben a bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja – lehet a cég törléséről hivatalból határozni. A jelen esetben is az elsőfokú bíróság csak a jogszabályban előírt eljárás lefolytatása után lesz abban a helyzetben, hogy a jelen ügyben a törvénynek megfelelő határozatot hozzon. (Legf. Bír. Cgf. II. 30 731/1988. sz.)
1
A törvényerejű rendeletet az 1989: 23. törvényerejű rendelet, az utóbbit az 1997: CXLV. törvény hatályon kívűl helyezte és a tárgykört újra szabályozta.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás