GK BH 1989/118
GK BH 1989/118
1989.03.01.
Az alperes hozzájárulásával bejelentett elállás folytán hozott permegszüntető végzés nem támadható fellebbezéssel sikeresen azon az alapon, hogy a felperes újabb adatai szerint követelésének van jogalapja [Pp 157. § e) pont, 160. § (1) bek.].
Az alperes vitelezte ki a felperes társasházát. A felperes keresetében a fennálló akusztikai hibák kijavítására kérte kötelezni az alpereseket. Az elsőfokú bíróság az alperes védekezésének előterjesztése után szakértői bizonyítást rendelt el.
A felperes az ezt követően megtartott tárgyaláson az alperes hozzájárulásával keresetétől elállt. Az esőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésére is, megszüntette és az eljárási illeték kiszabását mellőzte.
A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel. Ebben azt adta elő, hogy hasonló ügyben a keresetet elutasító döntést hozott az elsőfokú bíróság, az ügyben felhasznált szakértői vélemény alapján. Ezt követően jutott a birtokába az a szakvélemény, amely követelésének jogalapját alátámasztja. A fellebbezésében erre való tekintettel kérte a pert megszüntető végzés hatályon kívül helyezését.
A fellebbezés alaptalan.
A keresettől való elállás a felperes olyan eljárásjogi cselekménye, amely azt juttatja kifejezésre, hogy a per folytatását és érdemi befejezését nem kívánja. Az elsőfokú bíróság tehát a felperes nyilatkozata és az alperes hozzájárulása alapján a pert jogszabályszerűen szüntette meg, így annak hatályon kívül helyezésére nincs ok. A felperes elállása azonban nem tekinthető joglemondásnak, így a felperes újabb keresetet indíthat.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 259. §-ára is helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a felperessel szemben az illeték kiszabását a 16/1976. (XII. 31.) PM sz. rendelet 23. §-ában foglaltakra tekintettel mellőzte. A felperes azonban a keresetét 1986. november 9-én nyújtotta be a bírósághoz, az ügy elbírálására ezért már az 1986. évi I. törvény, illetőleg a 6/1986. (VI. 26.) IM. sz. rendelet az irányadó.
Az 1986. évi 1. törvény 48. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a lakásépítéssel kapcsolatos szavatossági perben a feleket illeték-feljegyzési jog illeti meg. A 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13. §-ának (4) bekezdése szerint a per megszüntetésére irányuló közös kérelem esetén a meg nem fizetett illetéket, az állam által előlegezett költséget a felperes köteles kifizetni, kivéve, ha a felek másképpen állapodnak meg.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor az illeték kiszabását mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezett a le nem rótt elsőfokú illeték és a sikertelen fellebbezés folytán a másodfokú eljárási illeték lerovásáról [Pp 73. §-a és az 1986. évi I. törvény 34. § (4) bekezdésének a) pontja]. (Legf. Bír. Gf. III. 30 791/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás