PK BH 1989/12
PK BH 1989/12
1989.01.01.
A törvényen és a végrendeleten alapuló haszonélvezeti jog elhatárolása, és a közjegyzőnek az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége [Ptk. 615. § (2) bek., 616. §; 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He.) 52. § (2) bek.].
Az örökhagyó 1985. december 1-jén kelt írásbeli magánrendeletében minden vagyona örököséül egyedei gyermekét nevezte meg, egyben házastársa és unokája javára holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított.
A hagyatéki eljárásban az örökhagyó leánya és a túlélő házastárs személyesen jártak el, és előadták, hogy az örökhagyó az ismertetett tartalmú végrendelet hátrahagyásával hunyt el. A közjegyző a végrendeletet kihirdette. Ezt követően a jegyzőkönyv azt tartalmazza; hogy az érdekeltek „a végrendelet mellőzését kérik”. Az örökhagyó leánya ezután kérte az örökhagyó hagyatékába felvenni a kizárólag a túlélő házastárs tulajdonaként nyilvántartott ingatlan 1/2 részét, mert annak megvásárlására a házasság megkötését követően került sor. A túlélő házastárs a házastársi vagyonközösségi igényt elismerte, majd az örökhagyó leánya a hagyatékhoz tartozó ingatlanilletőséget fiának; kiskorú S. Z.-nak ajándékozta, amely ajándékot a kiskorú törvényes képviselője a becsatolt írásbeli nyilatkozattal a kiskorú nevében elfogadott. Ezután a közjegyző végzéssel megállapította, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlan-illetőséget egyezség alapján, ajándékozás jogcímén kiskorú S. Z. szerezte meg az örökhagyó túlélő házastársát a törvényes öröklés szabályai szerint megillető özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson; mielőtt a feleket nyilatkozattételre hívja fel, köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy nyilatkozataikat a jogkövetkezmények teljes ismeretében tegyék meg.
Az adott esetben a túlélő házastársat a törvényes öröklés szabályai szerint történő öröklés esetében özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. Az örökhagyó azonban végrendeletében házastársának holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított.
A végrendeletben biztosított haszonélvezeti jog és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog – az ún. özvegyi jog – nem azonos joghatású jogintézmények. A végrendeletben biztosított holtig tartó haszonélvezeti jog ugyanis a túlélő házastárs újabb házasságkötésével nem szűnik meg – szemben az özvegyi joggal [Ptk. 615. §-ának (2) bekezdése]. A végrendelet alapján örökölt haszonélvezeti jog korlátozását vagy megváltását nem lehet kérni, a Ptk. 616. §-ának ezzel kapcsolatos rendelkezései ugyanis csak a haszonélvezeti jog törvényes öröklése esetében alkalmazhatók.
Nyilvánvaló, hogy a kétféle haszonélvezeti joghoz fűződő eltérő jogkövetkezményeket a személyesen eljáró érdekeltek nem ismerték. A közjegyzőnek tehát tájékoztatási kötelezettsége körében erről részletes felvilágosítást kellett volna adnia, majd ezt követően ismét meg kellett volna nyilatkoztatnia az érdekelteket, hogy a végrendelet alapján vagy a törvényes öröklés szabályai szerint kívánnak-e örökölni.
A végrendelet „félretételéhez” be kellett volna szereznie a kiskorú örökös törvényes képviselőjének erre vonatkozó határozott nyilatkozatát is.
A végrendelet alapján megnyíló öröklés esetében sincs ugyanis elzárva az örökhagyó leánya attól, hogy örökrészét gyermekének ajándékozza. Nincs jogi akadálya annak sem, hogy az ajándékozás fejében a kiskorú törvényes képviselője a kiskorú részére a végrendeletben biztosított, holtig tartó haszonélvezeti jogról lemondjon. Ez a lemondás ugyanis ellenérték fejében történne, így a Ptk. 20. §-ának (1) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezés nem érvényesül. A jognyilatkozatok elbírálásához pedig a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése értelmében a gyámhatóság jóváhagyása sem szükséges.
Az adott esetben azonban a jegyzőkönyvből kitűnően a közjegyző az érdekelteknek a szükséges tájékoztatást nem adta meg, így az örökösök a jogkövetkezményeknek nem voltak ismeretében, amikor nyilatkozataikat megtették. A közjegyző nem szerezte be a kiskorú örökös törvényes képviselőjének határozott és egyértelmű nyilatkozatát sem. A rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján meghozott jogerős végzés tehát megalapozatlan és jogszabályt sért.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott határozatot a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt a kifejtetteknek megfelelően lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 442/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás