• Tartalom

PK BH 1989/13

PK BH 1989/13

1989.01.01.

I. A perbeli jogképesség és a kereshetőségi jog elhatárolása [Ptk. 8. § (1) bek.; Pp. 48. §].
II. Öröklési szerződés megszüntetése iránti perben a jogutódlás kérdése [Ptk. 658. § (1) bek.; 589. § (2) bek.].
III. Az öröklési szerződés megszüntetésénél irányadó szempontok [Ptk. 589. §].

Özv. Gy. E-né Cs. J. felperes 1985. március 19-én két írásbeli végrendeletet készített: az egyikben ingóságairól, a másikban a házas ingatlanáról rendelkezett, és mindkét végrendeletében F. É.-t nevezte meg örököséül.
A felperes 1985. április 4-én öröklési szerződést kötött az alperesekkel, amelyben tartása, gondozása ellenében a fenti házas ingatlana örököseivé az alpereseket tette. Az öröklési szerződést az illetékes államigazgatási szerv jóváhagyta.
A felperes utóbb pert indított az öröklési szerződés megszüntetése iránt. A per során a felperes meghalt, így a bíróság megállapította, hogy az eljárás a Pp. 111. §-a értelmében félbeszakadt.
F. É. az 1985. március 19-én kelt és javára szóló két végrendeletre hivatkozva bejelentette, hogy a felperes jogutódaként a perbe be kíván lépni, és a felperes által előterjesztett kereseti kérelemnek megfelelően az öröklési szerződés megszüntetését kérte.
A kerületi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság F. É. jogutódi minőségét igazoltnak találta, miután az öröklési szerződés megszüntetése estében „az öröklés az örökhagyó halálával annak a javára nyílik meg, akinek a javára a végintézkedésében az örökhagyó rendelkezett”. A bíróság megítélése szerint azonban az öröklési szerződés megszüntetésének a jogszabályban írt feltételei nem valósultak meg.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A végzés indokolásában kifejtette, hogy „a Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés megszűnésére a tartási szerződés megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. Így az öröklési szerződéssel kapcsolatban is alkalmazni kell a tartási szerződés megszűnésére vonatkozó azon jogszabályi rendelkezést – Ptk. 589. §-ának (2) bekezdését -, amely kimondja, hogy az ott írt feltételek fennállása esetén bármelyik fél kérheti a szerződés megszüntetését. Ebből következik, hogy harmadik személy nem indíthat ilyen pert. Ez a jog személyhez fűződő jog, amelyet a Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében csak személyesen lehet érvényesíteni. Így a személyhez fűződő jogoknál nincs jogutódlás. Ezért a jelen per felperese nem lehet az elhunyt Gy. E.-né felperes jogutóda. Ebből következik, hogy F. É. – perbeli jogképesség hiányában – nem lehet felperes.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.
I. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnek nincs perbeli jogképessége, és ezért a per megszüntetésének van helye. A Pp. 48. §-a értelmében, a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek, és kötelezettségek terhelhetnek. A Ptk. 8. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a Magyar Népköztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A perbeli jogképességtől különböző kérdés az, hogy a keresettel fellépő fél jogosult-e a perbeli igény érvényesítésére vagy sem (ún. kereshetőségi jog), az utóbbi esetben ugyanis – a személy-állapotú pereket kivéve – keresetét érdemben el kell utasítani. Jelen esetben tehát a per megszüntetésére akkor sem nyílna mód, ha a felperes perlési jogosultsága az alperesekkel szemben nem állna fenn.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a felperes jogutódi minőségét kellően valószínűsítette.
II. A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése értelmében az öröklési szerződés megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.
A Ptk. 586. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a tartási szerződés a jogosult haláláig áll fenn. A Ptk. 589. §-ának (2) bekezdése azonban a felek bármelyikének biztosítja azt a lehetőséget, hogy – a jogszabályban meghatározott okból – a szerződés megszüntetését kérje.
A Legfelsőbb Bíróság több törvényességi határozatában (Pl. BH 1985/6. szám, 232. sorszám alatt) kifejtette, hogy az öröklési szerződésből eredő igény érvényesítése esetén az örökhagyó halálával a peresített anyagi jogi követelések nem vesztik jogalapjukat, azokban – a perben érvényesített keretben – jogutódlásnak van helye. Ilyenkor a jogelőd halála nem menti fel a bíróságot az alól a kötelezettség alól, hogy a szerződéses örökösök magatartását vizsgálja, és ha a szerződés megszüntetésének lett volna helye; annak jogkövetkezményeit alkalmazza.
Ebből pedig az következik, hogy a per alapjául szolgáló öröklési szerződés megszüntetése esetén előtérbe kerül a felperes öröklési igénye, mert az örökhagyó korábban a felperes javára végrendelkezett és – az örökhagyó szándékától függően – a régebbi végintézkedés újból hatályba léphet. Ez a körülmény pedig a Pp. 61. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogutódlás valószínűsítéséhez elegendő. Az örökhagyó perbeli jogutódaként fellépő felperesnek az öröklési szerződés megszüntetésére irányuló keresetét tehát érdemben kellett elbírálni.
III. Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a felperes keresetét érdemben vizsgálva azt alaptalannak találta.
A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő 589. §-ának (2) bekezdése szerint az öröklési szerződés megszüntetésének akkor van helye, ha valamelyik fél magatartása folytán a kötelezett háztartásában való tartás lehetetlenné vált, és a szerződés célja életjáradéki szerződéssé alakítással sem valósítható meg.
Az adott esetben az alperesek – a jogosult személyes előadása szerint is – mindenben eleget tettek az öröklési szerződésben vállalt kötelezettségüknek: az idős örökhagyót élelemmel megfelelően ellátták, a háztartási munkákban és a személyes tevékenységében kellően segítették, gondozták, még két kutyájának ellátásáról is gondoskodtak. Az örökhagyó bírói felhívás ellenére sem tudott értékelhető kifogást megjelölni az alperesek tevékenységében. Ilyen személyes nyilatkozat mellett az öröklési szerződés megszüntetésére nincs ok, és ettől eltérő eredmény további tanúbizonyítás lefolytatásától sem várható.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (P. törv. II. 20 355/1988. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére