BK BH 1989/135
BK BH 1989/135
1989.04.01.
A magántaxi-gépkocsivezető ellen intézett erőszakos támadás esetén az elkövetővel szemben szigorú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása indokolt [Btk. 83. §, 170. § (5) bek. 1. ford.]
A megyei bíróság a terheltet életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondotta ki bűnösnek, és ezért 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, valamint 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a kényszergyógyítását.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A segédmunkás foglalkozású terhelt élettársának két kiskorú gyermekét tartja. Idült alkoholista. Több alkalommal volt már büntetve. 1972. évben lopás, megrontás és garázdaság bűntette miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre; 1976. évben visszaesőként elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt – összbüntetésként – 1 év 5 hónapi és 15 napi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre; 1977. évben súlyos testi sértés bűntette miatt 2 év 4 hónap szabadságvesztésre; végül 1981. évben lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Jelenleg rendőri felügyelet alatt áll.
A terhelt a délutáni órákban nevelt leányával elutazott rokonlátogatásra. Másnap a terhelt mintegy 1/2 liter pálinkát fogyasztott el, és közepes fokú ittas állapotban érkezett a taxi-állomásra. Itt várakozott a személyszállító kisiparos foglalkozású sértett, akivel a terhelt megállapodott abban, hogy a vidéki lakására szállítja őket. A fuvardíj összegéről nem beszéltek. A terheltnél 6-700 forint volt. A gépkocsivezető mögött foglalt helyet a terhelt.
Útközben a gépkocsit két ízben is megállította a terhelt, először ő szállt ki, mert rosszul érezte magát, majd második alkalommal a leánya. A községtől kb. 2 km-re 20 óra tájban a terhelt ismét szólt a sértettnek, hogy álljon meg, mert rosszul van. A sértett a gépkocsit megállította, majd félig hátra fordulva, jobb kézzel hátranyúlt azért, hogy gyorsan kinyissa a hátsó ajtót, félve attól, hogy a terhelt összehányja a gépkocsit. Az ajtónyitással egy időben automatikusan felgyulladt a kocsi belső világítása, és a sértett meglepődve látta, hogy a terhelt jobb kezében levő 18,5 cm pengehosszúságú, 3 cm pengeszélességű konyhakéssel a melle irányába csapott. A terhelt ugyanis hirtelen elhatározta, hogy nem fizet, hanem a csizma szárából előkapott késsel „megijeszti” a sértettet és elszaladnak.
A bántalmazás következtében a késpenge a sértett mellkasának jobb oldalán, a III. bordaközben áthaladt a bőrön, a bőr alatti laza kötőszöveten és a bordák előtt, a váll irányában, mintegy 9-12 cm hosszan. A közepes-nagy erejű szúrás ellenére a mellkas nem nyílt meg, életveszélyes sérülés nem keletkezett, mert a sértett reflexszerűen jobb kézzel elkapta a terhelt csuklóját, bal kezével rácsapott a terhelt kést tartó kezére, és így a kést a terhelt elejtette. Ezzel egy időben a terhelt a gépkocsiból kiugrott és leányával együtt elszaladt. A sértett, mivel erősen vérzett és rosszul érezte magát, a községbe hajtott, az első házban segítséget kert, közölve a történteket.
A sértettet a kórházba szállították, ahol műtétet hajtottak végre rajta. A sérülés tényleges gyógytartama 3-4 hétre tehető.
Az ítélet ellen a terhelt és a védője enyhítésért fellebbezett.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, egyben rámutatott arra, hogy a cselekmény tárgyi súlyához és a terhelt személyi társadalomra veszélyességéhez képest a kiszabott büntetés eltúlzottan enyhének mutatkozik, a terhelt terhére bejelentett ügyészi perorvoslat hiányában azonban – a súlyosítási tilalomra figyelemmel – ennek helyesbítésére nem kerülhetett sor.
A fenti határozatok ellen, a terhelt terhére, a büntetés törvénysértően enyhe volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az elsőfokú bíróság a terhelt által elkövetett cselekmény tárgyi súlyát – bár e gyakorta megismétlődő, sőt elszaporodó jelenség fokozódó veszélyére általánosságban az ítélet is utalt – nem valós összefüggéseiben és tényleges jelentőségében ismerte fel és értékelte.
A taxi-gépkocsi vezetője – aki egyedül teljesíti szolgáltató munkáját – fokozott mértékben kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, és így társadalmilag indokolt a sérelmére elkövetett cselekményeket a legszigorúbban megítélni, annál is inkább, mert az ilyen jellegű támadások egyúttal és okszerűen – a sértett gépkocsivezető személyén keresztül – nem csupán a közbiztonság elemi érdekeit, hanem a közúti forgalom biztonságához fűződő fontos társadalmi elvárásokat is veszélyeztetik, vagy sérthetik.
A gépkocsivezető a különös szolgáltató tevékenységének a teljesítése során kölcsönös bizalmi viszonyba kerül az utasával. Bárki legyen az, aki ezzel a bizalmi kapcsolattal – bármely ok miatt – visszaél, büntetőjogilag súlyosabban megítélendő cselekményt követ el.
Az adott esetben az elkövető személyiségének vizsgálata is azt igazolja, hogy a társadalomra veszélyessége kiemelkedő. Az idült alkoholista terhelt az erőszakos jellegű bűncselekményeket illetően speciális bűnismétlő és a korábbi elítéltetései egyértelműen azt igazolják, hogy nagymértékben hajlamos gátlástalan, agresszív magatartásra.
Az adott esetben a cselekményét erősen ittas állapotban, a fizetési kötelezettség alóli kibúvás érdekében, orvul valósította meg. A tevékenysége befejezett kísérlet, melyet nem lehet távoli kísérletnek értékelni, a sértett elhárító magatartása folytán.
Ehhez képest a törvényi büntetési tétel alsó határát alig meghaladó tartamú főbüntetés és a mellékbüntetés mértéke – amint arra a Legfelsőbb Bíróság helyesen mutatott rá – kirívóan enyhe, amely már a törvény elvi sérelmét is jelenti.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a korábbi határozatok törvényességi óvással kifogásolt rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a terheltet 4 évi börtönbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. (Eln. Tan. B. törv. 1293/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás