BK BH 1989/140
BK BH 1989/140
1989.04.01.
A többszörös visszaesői minőség megállapításának van helye, ha a különös visszaeső terhelt az ügyében másodfokon hozott határozat rendelkező részének a kihirdetése után, az indokolás szóbeli előadása közben valósítja meg a bíróság megsértésének vétségét [Btk. 137. § 14. pont, 232. §; Be. 164. § (1) bek., 395. § (2) és (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat hatóság nagy nyilvánosság előtt elkövetett megsértésének vétségében mondta ki bűnösnek, ezért, mint többszörös visszaesőt 10 hónapi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlottat az 1984. évben rablás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt a bíróság 2 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
Nem sokkal a szabadságvesztés kiállása után a városi bíróság a vádlottat – mint különös visszaesőt – nagyobb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt 2 év 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
Ebben az ügyben a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság ítéletet hirdetett. A tárgyalóteremben – pontosan meg nem határozható számú – kb. 25-30 személy tartózkodott hallgatóként. Az ügydöntő határozat szóbeli kihirdetése után az indokolás előadása során a vádlott és társai közbekiabáltak, többszöri rendreutasítás ellenére sem hagytak fel magatartásukkal, ezért a bíróság a vádlottat 5000 forint rendbírsággal sújtotta. A végzés kihirdetése után a bíróságnak címezve „Dögöljetek meg, patkányok!” kifejezést tette.
A vádlottal szemben az igazságügy-miniszter a feljelentést megtette. Az elsőfokú bíróság megfelelően vont a vádlott bűnösségére következtetést, a vádlott cselekményének a jogi minősítése is törvényes.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott többszörös visszaeső. A vádlott ezt a cselekményt akkor követte el, amikor vele szemben hozott ítéletet a másodfokú bíróság kihirdette, és a kihirdetés után az ítéletet a tanács elnöke indokolta. A Be. 164. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a határozat kihirdetése során fel kell olvasni a rendelkező részt, és ismertetni kell az indokolás lényegét. A Be. 395. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az elsőfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen „a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, vagy a fellebbezést elutasította”; a (3) bekezdés alapján pedig „a másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre” (BJD 9954. szám).
Az állandó bírói gyakorlat szerint valamennyi első- és másodfokú határozat jogerőre emelkedésének időpontját a Be. 395. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezések alapján kell megítélni. A vádlott részéről az újabb bűncselekmény elkövetése tehát nyomban a lopási cselekményt elbíráló másodfokú ítélet jogerőre emelkedését követő percekben történt, amely elítélés egyben megalapozza a többszörös visszaesői minőséget is.
A Be. 109. §-ának (1) bekezdése értelmében adott esetben jelentősége lehet annak, hogy az ítélet jogerőre emelkedése mely időpontban, vagyis hány órakor következik be. Az adott esetben ez egyértelműen megállapítható volt. A Btk. általános Részében írt rendelkezések folytán a „visszaesés'' megállapítására vonatkozóan ezzel szemben az anyagi jogi határidők számítására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Eszerint a visszaesői minőség megállapítása szempontjából az ítélet jogerőre emelkedésének napja is beszámít, ugyanúgy, mint a próbaidő tartamába is be kell azt számítani (BJD 3775. és 9951. szám).
Az elsőfokú bíróság a vádlott javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket megfelelő súllyal értékelte, és a vádlottal szemben olyan büntetést szabott ki, mely büntetés megfelel a büntetés kiszabására irányadó elveknek. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Zala Megyei Bíróság Bf. 397/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás