143/1989. (XII. 22.) MT rendelet

1. § A Foglalkoztatási Alapot terhelik a minisztertanácsi rendeletben, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezésében meghatározott a foglalkoztatást segítő, illetőleg a munkanélküliek ellátását szolgáló támogatások, költségtérítések és egyéb juttatások.

2. § (1) A Foglalkoztatási Alap kezeléséért az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke felel. Az Alap felhasználásának főbb arányaira éves tervet készít.

(2) A Foglalkoztatási Alap felhasználásának éves tervét és a támogatási célok közötti évközi jelentősebb átcsoportosításokat az Országos Érdekegyeztető Tanács előzetesen véleményezi.

3. § A foglalkoztatási szempontból kritikus körzetben a Foglalkoztatási Alapból a 6–10. §-ok szerinti többlettámogatások folyósíthatók.

4. § (1) Egy adott körzet (a helyben szokásos napi ingázási távolság által behatárolt terület) foglalkoztatási szempontból kritikus körzetnek akkor minősíthető:

(2) A kritikus foglalkoztatási körzetté nyilvánításról – az előzetes érdekegyeztetési tárgyalásokat követően – az Országos Érdekegyeztető Tanács határoz, egyben javaslatot tesz az 5. § (1) bekezdés szerinti összegre.

5. § (1) A Minisztertanács dönt a kritikus foglalkoztatási körzet részére a Foglalkoztatási Alapból elkülönítendő, a többlettámogatások finanszírozására fordítható keret összegéről.

(2) A keret legcélszerűbb felhasználásának meghatározására a körzet szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács elnöke helyi érdekegyeztető testületet hoz létre a munkáltatók és a munkavállalók helyi érdekképviseleti szerveinek, valamint a tanácsi szervek, és az ügyben érintett központi államigazgatási szervek képviselőiből.

(3) A helyi érdekegyeztető testület dönt a többlettámogatások felhasználásának részletes szabályairól. Ha az így kialakított szabályok várhatóan a 5. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi keret túllépéséhez vezetnének, akkor az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, képviselője útján, illetve a döntést követő 15 napon belül írásban, a döntés ellen vétót emelhet.

(4) A helyi érdekegyeztető testület véleményezni jogosult valamennyi – a térséget érintő – jelentős foglalkoztatáspolitikai intézkedést, illetve a megyei (fővárosi) tanácsi szervek az ezzel kapcsolatos döntési hatáskörüket a helyi érdekegyeztető testületre átruházhatják.

6. § (1) Többlettámogatásként

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások kizárólag azoknak a dolgozóknak (illetőleg utánuk az őket újból foglalkoztató munkáltatóknak) folyósíthatók, akiknek munkaköre a kritikus körzetté minősítésnél figyelembe vett munkahelymegszűnések következtében szűnik meg.

(3) A többlettámogatások folyósítása az illetékes munkaerőközvetítő szerv feladata. Ennek során az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.

7. § (1) Az állami végkielégítés (a továbbiakban: végkielégítés) annak, a jelenlegi munkáltatójánál legalább 10, a sugárártalomnak kitett munkakörökben dolgozók esetében 5 évet eltöltött dolgozónak fizethető, akinek munkaköre megszűnik, és a munkáltató, vagy az illetékes munkaerőközvetítő szerv nem tud részére megfelelő munkahelyet felajánlani, és öregségi, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

(2) A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha

(3) A végkielégítés összegét a dolgozó munkaviszonyban töltött idejétől, az ellátott munkakörtől (pl. kedvezőtlen munkakörülmények) függően, a dolgozó havi átlagkeresetének 24-szereséig terjedő összegben kell meghatározni.

(4) A végkielégítés után nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, és az nem képezi a társadalombiztosítási ellátások, egyéb keresetarányos juttatások, valamint a térítési díjak alapját.

(5) A dolgozó az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne utáni kamattámogatáson, az átképzési költségtérítésen, vagy – az elhelyezkedésének meghiúsulása esetén – a közhasznú foglalkoztatásban való részvételen kívül a Foglalkoztatási Alapból más juttatásban annyiszor három hónapig nem részesülhet, ahány havi átlagkeresetének megfelelő állami végkielégítésben részesült.

(6) Az 5/1987. (VII. 22.) IpM–EüM–PM rendelet szerinti keresetkiegészítésre jogosult dolgozó állami végkielégítésben csak akkor részesíthető, ha a keresetkiegészítésről végleg lemond.

8. § (1) Az áttelepülési kölcsön legfeljebb 500 ezer forintig terjedő – a munkáltatói lakástámogatáson és az általános szabályok szerint folyósítandó lakáskölcsönön felül járó – kamatmentes kölcsön, amelyet az új munkáltató lakástámogatási alapjába kell átutalni.

(2) Áttelepülési kölcsönben az a dolgozó részesíthető, akinek munkaköre megszűnik és a munkáltató, vagy az illetékes munkaerőközvetítő szerv nem tud részére megfelelő munkahelyet [7. § (2) bek.] biztosítani, továbbá 3 órás ingázási körzeten kívül munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesített és az áttelepülést vállalja.

(3) A kölcsöntámogatás igénybevételére a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(4) A kölcsöntámogatást az új munkáltató a lakásépítés-, vásárlás munkáltatói támogatásának szabályai szerint nyújtja azzal az eltéréssel, hogy a törlesztés megkezdésére három hónapnál hosszabb határidő nem engedélyezhető és a kölcsönt havi egyenlő részletekben legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni, a tartozást elengedni, vagy mérsékelni nem lehet.

(5) A dolgozó által visszafizetett összeget minden év végén a munkáltató a Foglalkoztatási Alapba átutalja.

9. § (1) A vállalkozóvá válást segítő többletjuttatásban az a dolgozó részesíthető, aki az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönére szerez jogosultságot. A személyenként 200 ezer Ft-ot meg nem haladó többletjuttatás általában természetbeni juttatás.

(2) A vállalkozóvá válást segítő juttatást csak a vállalkozás céljára lehet felhasználni.

(3) A vállalkozás megszűnése, átalakulása esetén az (1) bekezdés szerinti többletjuttatás visszatérítésének – a bekövetkezett értékváltozást figyelembe vevő – szabályait a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda és az igénybevevő közötti szerződésben kell rendezni.

10. § (1) A korengedményes nyugdíjazás költségei – a személyi jogosultság feltételeinek megléte esetén – a Foglalkoztatási Alap terhére külön jogszabályban meghatározott eseteken kívül és mértéken felül is átvállalhatók.

(2) A társadalombiztosítási járulék a Foglalkoztatási Alap terhére, legfeljebb 1 éves időtartamra átvállalható azon dolgozó foglalkoztatása esetén, akinek korábbi munkaviszonya a munkakörének megszűnése miatt szűnt meg, és az illetékes munkaerőközvetítő szerv nem tud részére munkahelyet biztosítani.

11. § (1) Ez a rendelet 1990. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásról szóló 52/1987. (X. 15.) MT rendelet és az azt módosító 32/1989. (IV. 15.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait azok esetében lehet alkalmazni, akik munkaviszonya 1989. augusztus 31. után szűnt meg.