PK BH 1989/152
PK BH 1989/152
1989.04.01.
Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, ha a felperes igazolja, hogy az eljárási illetéknek megfelelő összeget az illetékhivatalnál – a keresetlevél benyújtásával egyidejűen – banki átutalással megfizetett [Pp 95. § (2) bek., 130. § (1) bek. j) pont; 1986. évi I. tv.1 27. (1) bek. a) pont, 53. § (1) bek.; 9/1986. (IV. 11.) PM r. 75. § (2) bek., 80. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert a felperes a kereseti illetéket nem a jogszabályban meghatározott módon fizette meg [9/1986. (IV. 11.) PM számú rendelet 80. (1) bekezdés].
A végzés ellen a felperes fellebbezett, és csatolta a Fővárosi Illetékhivatal igazolását arról, hogy 6000 Ft eljárási illetéket 1987. április 27-én az illetékhivatal számlájára befizetett.
A fellebbezés alapos.
Az illetékről szóló 1986. évi I. törvény (Tv) 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a polgári eljárás illetéke az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke után a peres eljárásban 6 %, de legalább 300 forint, legfeljebb 300 000 forint.
A Tv 53. §-ának (1) bekezdése szerint az illetéket bélyeges űrlappal, illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni.
Az illetékről szóló törvény végrehajtására kiadott 9/1986. (IV. 11.) PM számú rendeletnek (Vhr) a bírósági eljárási illeték fizetésének módjáról szóló 80. §-a (1) bekezdése értelmében az eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha a jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha annak viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatban dönt.
A Vhr. 75. §-ának (2) bekezdése szerint az 1000 forintot meghaladó eljárási illeték az illetékhivatalnál kiszabás alapján pénzzel is megfizethető.
A Pp. 95. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az illeték lerovására kötelezett felet az illeték-feljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására, vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani.
A felperes a kereseti kérelmében az alperesekkel szemben – szabadalombitorlással összefüggően – 100 000 forint követelést érvényesített, és a keresetlevélhez csatolva a Magyar Nemzeti Bank részére – a perre való utalással 6000 Ft eljárási illeték átutalására – adott átutalási megbízást.
Az előzőekben idézett jogszabályok rendelkezései alapján az elsőfokú bíróság alaptalanul hívta fel a felperest az eljárási illeték illetékbélyegben való lerovására. A helyes eljárás az lett volna, ha az elsőfokú bíróság a pénzintézet részére adott átutalási megbízás teljesítését ellenőrzi, és a felperest az ezzel kapcsolatos igazolás benyújtására hívja fel.
A felperes a fellebbezéséhez csatolt igazolással bizonyította, hogy a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg az eljárási illetéket megfizette, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történt elutasításának a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontjában írt feltételei nem álltak fenn.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a kifejtettek alapján a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat hozatalára utasította.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság tévesen – a Tv 42. §-ának d) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával – kötelezte a felperest fellebbezési illeték lerovására. A megfizetett jogorvoslati illeték visszatérítését a felperes a Vhr. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kérheti. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 853/1988. sz.)
1
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás