PK BH 1989/153
PK BH 1989/153
1989.04.01.
A szerződéses jogviszony érvénytelenségére alapított igény érdemi elbírálását nem tarthatja függőben az a tény, hogy arra a szerződés alapján teljesített összegre, amelynek visszafizetését a felperes a perben kéri, harmadik személy igényt érvényesített [Pp 152. § (2) bek.].
A felperes ingatlanrész vételére kötött szerződést az alperesekkel, amelynek írásba foglalt tartalma szerint az eladási ár 38 300 Ft volt. Ezzel szemben az alperesek ténylegesen 160 500 Ft-ot vettek fel vételárként a felperestől oly módon, hogy ebből 47 500 Ft az I. r. alpereshez, 51 000 Ft a III. r. alpereshez, míg 62 000 Ft a II. r. alpereshez került.
A fenti kifizetéseket követően a felek között vita támadt a szerződés érvényessége tekintetében. Eredménytelen peren kívüli felhívás után a felperes keresetet terjesztett elő a szerződés érvénytelenségének megállapítása, az eredeti állapot helyreállítása, ennek keretében a kifizetett vételár és járulékai visszafizetése iránt. A per során a bíróság által megállapított szünetelés alatt a felek megegyeztek a szerződés „felbontásában” és abban, hogy az alperesek az általuk kézhez vett vételárat a vállalt határidőben visszafizetik. A peren kívüli megállapodást azonban csak az I. és a III. r. alperes teljesítette. Az I. és a III. r. alperesek vonatkozásában tárgytalanná váló perlésre figyelemmel a felperes most már kizárólag a II. r. alperessel szemben fennálló 62 000 Ft-os követelésének a rendezése érdekében kérte a szünetelő eljárás folytatását.
Időközben a felperes élettársa is pert indított a felperes és az alperesek ellen a felperes által támadott szerződés érvénytelenségének és annak megállapítása iránt, hogy az alperesektől visszajáró vételár élettársi közös szerzés címén őt illeti. Erre a perre tekintettel a II. r. alperes az általa felvett 62 000 Ft vételárat bírói letétbe kívánta helyezni, az erre irányuló letéti kérelme azonban elutasítást nyert. Ezt követően a felperessel szemben a teljesítést arra hivatkozással tagadta meg, hogy a tényleges jogosult személye vitás. Ennek ugyanis az abban a perben hozott döntés az előkérdése, amelyben a felperes élettársa követelte magának a felperessel, vele és az alperestársaival szemben is megindított perben a visszajáró vételárat.
Az elsőfokú bíróság végzésével a tárgyalást felfüggesztette.
A másodfokú bíróság ezt a végzést helybenhagyta. A jogerős végzés indokolásának lényege szerint a felperes és élettársa vagyonmegosztási pere hivatott azt eldönteni, hogy a II. r. alperes által visszafizetendő 62 000 Ft vételár a felperest, vagy élettársát illeti-e. Ennek – mint előkérdésnek – az eldöntéséig érdemi döntés nem hozható.
A jogerős felfüggesztő végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Azt a szerződést, amelynek megtámadása a szünetelés után kizárólag a II. r. alperessel szemben folytatott per tárgya volt, a II. r. alperes és pertársai a felperessel kötötték. A szerződéssel kapcsolatos egymás közötti jogvita eldöntéséhez a szerződő felek perben állása szükséges és egyben elegendő is. Ez természetesen nem zárja ki a felperes oldalán a visszakövetelt vételárra igényt tartó élettársnak felperesi beavatkozóként történő fellépését.
A szerződéses jogviszony érvénytelenségére (szünetelés után a peren kívüli megállapodásra) alapított rendezésnek érdemi elbírálását nem tarthatja függőben az a tény, hogy arra a szerződés alapján teljesített összegre, amelynek visszafizetését a felperes a perben kéri, harmadik személy igényt érvényesített. A Ptk. 237. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, azt jelenti, hogy a helyreállítás a szerződő felek vagy jogutódaik között történhet meg. Az tehát, hogy az igényt érvényesítő kívülálló és a szerződéses jogviszony alapján követeléssel élő fél között van-e és milyen jogszerű elszámolási kötelezettség, nem előkérdése a szerződéses kapcsolatban levők jogvitája rendezésének. A kívülálló igény-érvényesítésének biztosítása az adott esetben a felperes ellen folytatott perben kérhető. A kívülálló és a felperes közötti jogvita érdemi elbírálása azonban a tárgyalás felfüggesztésére törvényi lehetőséget nem biztosít [Pp 152. § (2) bek.].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzést a Pp. 274. § (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a tárgyalás felfüggesztését mellőzte. (P. törv. I. 20 733/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás