GK BH 1989/160
GK BH 1989/160
1989.04.01.
Ha a megbízó maga nevezi meg azt a külföldi szállítmányozót, akinek részére a megbízottja (a belföldi szállítmányozó) a szállítmányozási megbízást adni kötetes, a külföldi szállítmányozó által okozott károkért a belföldi szállítmányozó felelőssé nem tehető [Ptk. 516. § (2) bek., 517. § (1) bek.; 32/1967. (IX. 23.) Korm. r.1 44. §].
A felperes szállítmányozási szerződést kötött az alperessel, melyben megbízta, hogy egy spanyol cégnek 1985. februárjáig folyamatosan szállítson 50 tonna textilhulladékot. A fizetési módja speditőr vinkulált okmányos incassó volt, az árut a felperes fco magyar határ paritásbon adta el.
Az alperes külföldi közreműködője egy spanyol szállítmányozó volt, aki figyelmen kívül hagyta a felperes és az alperes közti megbízásban foglaltakat, és kiszolgáltatta az árut a vevőnek a vételár kiegyenlítésének igazolása nélkül. Az átvételt követően a vevő minőségi kifogással élt, ezért a felperes kényszerhelyzetben árengedményt adott, melynek következtében 2400 USA dollárnak megfelelő forint összegű kára keletkezett. Keresetében ennek, valamint az 1985. január 10-től járó kamatoknak és a perköltségnek megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a védekezésében nem vitatta, hogy a szállítmányozási megbízás alapján a küldemény kiszolgáltatását megelőzően igazolni kellett volna a vételár ellenértékének beszedését, de állította, hogy ilyen értelmű megbízást adott a külföldi közreműködőjének is. A spanyol szállítmányozó cég azonban, amikor a perbeli vagonok Barcelonába érkeztek, telexen megkereste a felperest annak közlése iránt, hogy az árut kiszolgáltathatja-e a vevőnek a bankbeszedés nélkül. A felperes igenlő választ adott azzal a megjegyzéssel, hogy késedelem nélkül kéri az áru kiadását. Az alperes minderről már csak a peres eljárásban értesült, mert a pert megelőzően a felperes a külföldi szállítmányozó és a közötte történt kapcsolatról nem tájékoztatta. Az alperes hivatkozott az 54/1978. (XII. 7.) MT számú rendelettel módosított 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 44. §-ában foglaltakra, amely szerint a külföldi szállítmányozó tevékenységéért akkor és olyan mértékben felelős, ahogy a közvetett szállítmányozó vele szemben felelőssé tehető. A felperes azonban nem látta el az alperest megfelelő bizonyítékokkal, és nem szólította fel egy esetleges peres eljárás lefolytatására sem.
Az elsőfokú bíróság az alperest 286 USA dollárnak megfelelő forint összeg, ennek 1985. január 10-től a kifizetés napjáig járó évi 20 %-os kamata, továbbá 405 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes keresetét 2270 dollárra nézve elutasította. Az ítélet indokolása szerint megállapítható volt, hogy a külföldi szállítmányozó megszegte a szerződésben foglaltakat, mert az árut a kifizetés igazolása nélkül átadta a vevőnek. Az alperes a teljesítési segéd magatartásáért a felperessel szemben felelősséggel tartozik. A bíróság megállapította, hogy a keresetlevél 2. tételében jelzett küldeménynél a felperes maga járult hozzá, hogy az árut még az ellenérték kifizetésének igazolása előtt kiszolgáltassák, e kárt tehát a felperes maga okozta, ezért azt nem háríthatja át az alperesre.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és annak részbeni megváltoztatásával az alperes további marasztalását kérte 2114 USA dollárnak megfelelő forintösszegre és kamataira.
Az alperes az ítélet helybenhagyását kérte, továbbra is állította, hogy az árengedmény összege vitatott, a felperes az áru minőségi hiányossága miatti árengedményt senkire sem háríthatja át.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárásban felmutatott felperesi szállítmányozási megbízás alapján megállapította, hogy a perbeli árut csak banki bizonylat ellenében lehetett volna kiszolgáltatni a külföldi vevőnek, és az alperes is ilyen irányú utasítást adott a spanyol szállítmányozónak. Megállapítható tehát, hogy az alperes a szállítmányozói tevékenysége körében nem követett el ügyviteli mulasztást (R. 44. §-a).
A szállítmányozási megbízásból kitűnően a felperes a spanyol szállítmányozót maga nevezte meg olyan határozottan, hogy a fuvarlevél szerinti címzettként is a D. céget tüntette fel. Figyelemmel arra, hogy a közvetett szállítmányozót a felperes maga választotta, ezért a Ptk. 516. §-ának (2) bekezdése alapján az alperest a közvetett szállítmányozó mulasztásáért nem terheli közvetlen felelősség.
A per anyaga alapján megállapítható volt az is, hogy a mulasztásokat kifejezetten a külföldi szállítmányozó követte el azáltal, hogy az áru ellenértékének behajtásával kapcsolatos rendelkezéseket nem tartotta be
Ezt a tényt alátámasztja a spanyol szállítmányozónak az alpereshez írt levele is, amelyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és ígéretet tett, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szentel majd az előírások betartására.
A fenti körülményekre tekintettel az alperest a Ptk. 517. §-ának (1) bekezdése, valamint a módosított 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 45. §-a szerint igényérvényesítési kötelezettség terhelte, a felperes azonban nem adott megbízást az alperesnek a peres eljárásra. A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a perlési megbízásnak határozottnak és egyértelműnek kell lennie, és ki kell terjednie a költségek előlegelésére is. A felperes által hivatkozott felszólítás tartalmánál fogva nem minősül perlési megbízásnak.
A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – a fellebbezés folytán szükséges kiegészítéssel – helybenhagyta, és a részletesebb indokolást a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése értelmében mellőzte. (Legf. Bír. Gf. III. 30 606/1988. sz.)
1
A rendeletet a 89/1990. (IV. 30.) MT rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás