GK BH 1989/161
GK BH 1989/161
1989.04.01.
A kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a bíróság – a peres illeték magasabb mértékére tekintettel – a lerótt illeték kiegészítésére hívja fel a felperest. Ha a felperes utóbb – még az újabb illeték lerovása előtt – a keresetétől eláll, bár megilleti az illetékkedvezmény, de illeték-visszatérítést nem igényelhet [1986. évi I. tv.1 27. § (1)-(2) bek., 44. § (1) bek. a) pont].
A felperes fizetési meghagyásos eljárásban -, 150 000 Ft eljárási illeték lerovása mellett – 16 771 200 Ft-ot követelt az alperestől. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult át, ezért az elsőfokú bíróság – az ellentmondás egyidejű megküldése mellett – felhívta a felperest további 150 000 Ft eljárási illeték lerovására. Ezt követően a felperes a keresettől elállt.
Az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. § e) pontja alapján megszüntette, egyben felhívta a megyei illetékhivatalt, hogy a felperes által lerótt, illetékből 75 000 Ft-ot – az 1986. évi I. törvény (tv.) 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – a felperesnek térítsen vissza.
A jogerős végzésnek ez utóbbi rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A tv 27. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke után fizetési meghagyásos eljárásban legfeljebb 150 000 Ft eljárási illetéket kell leróni. A felperes a fizetési meghagyás benyújtásakor ilyen összegű illetéket lerótt. A tv 27. §-ának (2) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy ha a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át, akkor az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ez az adott esetben – a perértékre tekintettel – a generális maximumként megjelölt 300 000 Ft-ot jelentette. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor az illeték további lerovására felhívta a felperest.
A tv 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a 27. § (1) bekezdésében, megjelölt illeték felét kell megfizetni, ha a felperes a keresetétől az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt eláll. A bírói gyakorlat ugyan nem tekinti „érdemi ellenkérelemnek” az ellentmondást, de a felperes illeték-kiegészítési kötelezettsége mégis beállt, mert az ellentmondás benyújtásával az eljárás ex lege perré alakult át. A pernek a felperes elállása folytán ezt követően történt megszüntetése esetén tehát a felperest megilletné ugyan a tv 44, §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt illetékkedvezmény, az ennek figyelembevételével fizetendő illeték összege azonban megegyezik a felperes által már korábban lerótt 150 000 Ft-tal, hiszen a kedvezményt a peres eljárásban – a perérték után megállapítható – 300 000 Ft összegű illeték alapján kell számítani. A felperest ezért további illetékkedvezmény nem illeti meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Szolnok Megyei Bíróság végzésének 75 000 Ft korábban lerótt illeték visszatérítését elrendelő rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. G. törv. IV. 30113/1988. sz.)
1
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás