MK BH 1989/166
MK BH 1989/166
1989.04.01.
Ha a kártérítés megállapításánál a dolgozónak a társadalombiztosítás keretében járó ellátását a bérkiegészítésekkel, illetve a jövedelempótlékkal növelt összegben vették számításba, a ténylegesen elérhető kereset körében is figyelembe kell venni az 1987. december 31-ig folyósított havi 310 forint bérpótlék összegét [32/1974. (VII. 15.) MT r.; 23/1976. (VII. 4.) MT r.; 26/1979. (VII. 21.) MT r.; 42/1983. (XI. 12.) MT r.; 26/1980. (XII. 20.) MÜM r.].
A felperes 1973-tól 1985. május végéig lánghegesztő munkakörben dolgozott az alperesnél. A hallása mindkét oldalon károsodott, a baloldali károsodás idegi eredetű, a jobboldalit pedig az üzemi zaj okozta. Az utóbbiból eredő munkaképesség-csökkenése 26 %, és ez annak a következménye, hogy munkahelyén a zajszint meghaladta a szabványban meghatározott határértéket. A felperes a károsodására tekintettel a társadalombiztosítás keretében 1984. október 1-jétől baleseti járadékban részesül.
Az alperes 1985. május 28-án a felperest áthelyezte raktárkiadó munkakörbe, ahol a gépektől származó zajhatásnak nincs kitéve, az új munkakörében azonban a keresete a korábbihoz képest csökkent. Ezért a felperes a keresetveszteségének megtérítése iránt a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult.
A döntőbizottság a határozatában az 1985. június 1-jétől 1986. december 31-ig terjedő időre 7581 forint keresetveszteség, 1987. január 1-jétől kezdődően pedig havi 299 forint járadék fizetésére kötelezte az alperest azzal, hogy a baleseti járadék havi 3 %-os, de legalább havi 100 forint mértékű emelkedésének összegével csökken a kártérítés összege.
A döntőbizottság határozata ellen mindkét fél keresettel fordult a bírósághoz. A felperes a keresetében a kártérítési összeg felemelését, az alperes pedig a marasztalásának mellőzését, a felperes kérelmének elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletében az 1985. június 1-jétől 1987. szeptember 30-ig terjedő időre egy összegben fizetendő kártérítés összegét 27 048 forintban, a járadékfizetési kötelezettséget pedig 1987. október 1-jétől kezdődően havi 966 forintban állapította meg.
A megyei bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az egyösszegbeni marasztalás összegét 20 218 forintra szállította le azzal, hogy ez az összeg az 1987. december 31-ig terjedő időre illeti meg a felperest. A munkaügyi döntőbizottság határozatának pedig a járadék csökkentésére vonatkozó rendelkezését mellőzte. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság a felperest megillető kártérítés összegére vonatkozó számításainál abból indult ki, hogy a felperes a perben elbírált – az 1985. június 1-től 1987. december 31-ig terjedő – időszakra milyen összegű nettó, nyugdíjjárulék levonása utáni keresetre tett volna szert, ha az áthelyezése előtti lánghegesztő munkakörben dolgozott volna. Ebből levonta a felperes által ténylegesen elért nettó keresetnek a társadalombiztosítási baleseti járadékkal növelt összegét, és a különbözetet állapította meg kártérítésként. Mivel számításai szerint a felperes 1987. évben elszenvedett keresetvesztesége nem haladta meg azt az összeget, amelyet a munkaügyi döntőbizottság járadékként ítélt meg a részére – havi 229 forintot --, nem talált alapot a döntőbizottság által megítélt járadék felemelésére.
Ez a számítási mód a felépítését tekintve helyes, és megfelel a 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet rendelkezéseinek, mégis téves annak folytán, hogy az alkalmazásánál a másodfokú bíróság nem volt tekintettel arra, hogy a felperes társadalombiztosítási baleseti járadékának összege magában foglalja a 32/1974. (VII. 15.) MT számú rendelet, a 23/1976. (VII. 4.) MT számú és a 26/1979. (VII. 21.) MT számú rendeletek alapján járó kiegészítések, illetve jövedelempótlék, összesen havi 290 forint összegét.
Hasonló kiegészítésekben és pótlékban a munkaviszonyban álló dolgozók is részesültek, akiknek bérkiegészítését a 42/1983. (XI. 12.) MT számú rendelet beépítette a bérrendszerbe úgy rendelkezve, hogy a munkáltatók 1984. január 1-jétől 310 forint bérpótlékot voltak kötelesek fizetni.
A rendelkezésre álló peradatokból egyértelműen nem állapítható meg, de az látszik valószínűnek, hogy a felperes elérhető, de elmaradt keresetként figyelembe vett jövedelme nem foglalja magában a fentiek szerinti bérpótlék összegét.
Helyes számítás esetén az említett pótlékokat a járadék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, minthogy azok egyforma mértékben növelik az elmaradt kereset és a ténylegesen elért kereset összegét. Vagy pedig ha azt a bíróság a ténylegesen elért kereset körében figyelembe vette – mint az adott esetben a társadalombiztosítási baleseti járadéknak a pótlékokkal növelt összegben történt beszámításával -, akkor ez esetben az elmaradt kereset összegéhez is hozzá kell számítani a szóban levő bérpótlékot.
A kifejtettekből következik, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és törvénysértő. (M. törv. I. 10 191/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás