MK BH 1989/168
MK BH 1989/168
1989.04.01.
I. A fegyelmi határozat hatálytalanítása iránt indított per tárgyalását nem lehet a dolgozó ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszteni, ha a fegyelmi vétség megállapítása és a fegyelmi büntetés tárgyában a büntetőeljárás lefolytatása és befejezése nélkül is lehet határozatot hozni [Pp 152. § (1) bek.].
II. A közös vállalat igazgatóhelyettese nem magasabb vezető állású dolgozó, munkaügyi vitájában jogorvoslati fórumként első fokon a munkaügyi döntőbizottság jár el [Pp 129. § (1) bek.; Mt. 63. § (1) bek.; Mt. V.1 85. § (2) bek., 86. § (2) bek.; 12/1978. (IX. 5.) MüM r. 5. § (2) bek.; 19/1979. (XII. 1.) MüM r.2 9. § (1) bek. c) pont].
A felperes 1978. április 1-jétől dolgozik az alperes közös vállalat alkalmazásában, 1985. január 1-jétől termelési főmérnök munkakörben. Az alperes igazgatótanácsi határozattal a felperest az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyidejűleg az Mt. V. 71. §-ának (2) bekezdése, valamint a kollektív szerződés alapján megállapította, hogy az elbocsátás fegyelmi büntetéssel együtt jár a még ki nem fizetett prémium és részesedési alapból járó év végi juttatás megvonása is. Vétkes kötelezettségszegésül a következőket rótta felperes terhére: az 1986. évre vonatkozóan termékértékesítési szerződést kötött a T. és Vidéke ÁFÉSZ tojástermelő szakcsoportjával a kieső és terméketlen tojások szállítására. A szerződéskötést követően az ÁFÉSZ szakcsoportjának vezetőjével megállapodott abban, hogy alkalmatlan tojásként ún. originál válogatatlan tojásokat is fog szállítani, amelyek nagy része tenyésztésre is alkalmas lesz. E megállapodásnak megfelelően a felperes utasította a ny.-i keltető-üzem vezetőjét, hogy az ÁFÉSZ részére küldendő szállítmányokat javítsák fel. Ily módon 1986-ban kb. 30-40 000 db tojást minősítettek alkalmatlannak, és szállítottak T.-re. A felperes e magatartásával az alperesnek jelentős kárt okozott. A felperes a munkaköri leírása értelmében felelős volt a bizonylati, nyilvántartási rend vállalati követelményeinek maradéktalan biztosításáért. E kötelezettsége ellenére a szükséges ellenőrzést nem végezte el, a tollforgalmazással kapcsolatban kiállított bizonylatok sem feleltek meg az előírt alaki és tartalmi követelményeknek, a tollmennyiségről nem készült mérlegelési jegy, és a súlyjegyzékben sem szerepelt olyan igazolás, amely a súlyadatok valódiságát tartalmazná.
A fegyelmi határozat hatálytalanítása iránt a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben a határozat hatálytalanítását és munkaviszonya helyreállítását kérte.
A munkaügyi bíróság a végzésével a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján a pert felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Megállapította, hogy a per eldöntéséhez a jelenleg folyamatban levő büntetőeljárás befejezésének bevárása szükséges.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Az adott esetben azonban a per tárgyalása felfüggesztésének jogszabályi feltételei hiányoznak, mert a fegyelmi vétség megállapítása és a fegyelmi büntetés tárgyában a büntetőeljárás lefolytatása és befejezése nélkül is határozat hozható. Az ezzel ellentétes döntés törvénysértő.
A büntetőjogi és munkajogi felelősségi forma egymástól független. A munkaügyi vitában a bíróságnak azt kell megvizsgálnia és eldöntenie, hogy a fegyelmi határozattal a terhére értékelt vétkes kötelezettségszegést a felperes elkövette-e, s ahhoz mérten határozattal a felperes terhére rótt vétkes kötelezettségszegések szempontjából közömbös, hogy a felperesnek ez vagy az ezen túlmenő magatartása bűncselekményt is megvalósított.
Az Mt. V. 86. §-ának (2) bekezdése határozza meg a magasabb vezető állású dolgozók körét. A felperes az Mt. V. 85. §-ának (2) bekezdése értelmében vezető, de nem magasabb vezető állású dolgozónak minősül, ezért az alperes igazgatótanácsi határozata ellen az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében, valamint a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a határozat kézbesítését követő 15 napon belül kérelemmel élhet a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A Pp. 129. § (1) bekezdése értelmében, ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, és ez a hatóság az iratokból megállapítható, az elnök elrendelheti a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz, illetve hatósághoz való áttételét.
A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a keresetlevélből és annak mellékleteiből megállapítja, hogy a felperes kérelmét az alperes mellett működő munkaügyi döntőbizottság még nem bírálta el, ezért elrendeli a keresetlevélnek és mellékleteinek a munkaügyi döntőbizottsághoz való áttételét.
Az alperes a törvényességi óvásra adott észrevételeiben arra hivatkozott, hogy a közös vállalatokra, a gazdasági társulásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, s az ekként irányadó 12/1978. (IX. 5.) MüM számú rendelet 5. §-ának. (2) bekezdése szerint az igazgatóhelyettesi munkakört ellátó dolgozó – ilyen munkakört látott el a felperes a főmérnöki beosztásban – magasabb vezető állású dolgozónak minősül, aki a vele szemben hozott fegyelmi határozatot közvetlenül a munkaügyi bíróság előtt támadhatja meg.
Az észrevétel annyiban helytálló, hogy az Mt. V. 86. §-a (2) bekezdésének a 12/1978. (IX. 5.) MüM számú rendelet kibocsátásakor hatályos rendelkezése szerint valóban az igazgatóhelyettes is magasabb vezető állású dolgozónak minősült. E rendelkezést azonban a 76/1982. (XII. 15.) MT számú rendelet 1983. január 1-jétől módosította. E módosításnak megfelelően az Mt. V. 86. §-a (2) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezése az igazgatóhelyettest már nem sorolja a magasabb vezető állású dolgozók körébe. Ekként pedig az igazgatóhelyettesi munkakört betöltő felperesre is az általános szabályok irányadók, amelyek értelmében, munkaügyi vitájában jogorvoslati fórumként első fokon a munkaügyi döntőbizottság jár el. (M. törv. I. 10 213/1988. sz.)
1
Lásd az 1992: XXII. törvényt.
2
A rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás