BK BH 1989/183
BK BH 1989/183
1989.05.01.
I. Az utcán elkövetett tettlegesség nem valósít meg minden esetben garázdaságot [Btk. 271. § (1) bek.].
II. A sorkatonai szolgálatra bevonult személlyel szemben a nem katonai bíróság is alkalmazhat próbára bocsátást, és pártfogó felügyelet alkalmazásának is helye lehet [Btk. 72. §, 82. §; Bv. tvr. 102. § (2) bek.; 104. § (1) és (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat könnyű testi sértés vétségében találta bűnösnek, és ezért 1 évi időtartamra, próbára bocsátotta, ugyanakkor felmentette őt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól.
A megállapított tényállás lényege az alábbiakban összegezhető.
A vádlott 1988. február 26. napja óta sorkatonai szolgálatot teljesít.
A vádlott lakóhelyén az eszpresszóban szórakozott. Ugyanebben az eszpresszóban italozott a két sértett: V. Gy. és T. B., továbbá K. I., a vádlott barátja. A záróra után távozva az utcán V. Gy. sértett gúnyos hangnemben „heccelődött” K. I.-val. A vádlott ekkor odament hozzájuk, és anélkül, hogy meggyőződött volna: a barátját valóban támadás fenyegeti-e V. Gy. részéről, a sértettet arcul ütötte, és amikor az erősen ittas állapotára figyelemmel elesett, nyomban T. B. sértettet is megrúgta, majd arcul ütötte.
Az eset 22 óra után történt, a fenti személyeken kívül a környéken csupán két fiatal lány tartózkodott.
V. Gy. sérülést nem szenvedett, T. B.-nak 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezett, s emiatt magánindítványt terjesztett elő.
I. Okszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott vonatkozásában a könnyű testi sértés vétségének elkövetését megállapította.
A megyei bíróság megítélése szerint a könnyű testi sértés vétsége mellett vád tárgyává tett garázdaság vétségének a Btk. 271. §-a (1) bekezdésének a törvényi tényállása nem valósult meg.
A megyei bíróság megítélése szerint pusztán abból, hogy a cselekmény az utcán történt, nem lehet következtetést vonni arra, hogy a vádlott magatartása botrány, riadalom keltésére objektíve alkalmas lett volna. Az adott helyen és körülmények között nem volt reális lehetőség arra, hogy a vádlott erőszakos cselekményeiről az említetteken kívül más személyek is tudomást szerezzenek. A vádlott rosszul értelmezett baráti kötelességből bántalmazta azt a két személyt, akikről úgy vélte, hogy K. I-t fenyegették.
Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a garázdaság vétségének vádja alóli felmentést törvényesnek találta.
II. A másodfokú bíróság az alkalmazandó joghátrányt illetően szükségesnek látja az alábbiak előrebocsátását.
A Btk. legutóbbi módosítása előtt kialakult ítélkezési gyakorlat (BH 102/ 1983, BH 68/1987) egyértelmű volt a tekintetben, hogy sorkatonával szemben próbára bocsátást a nem katonai bíróság is alkalmazhat - 1-3 évi tartamban - olyan személlyel szemben, aki a bűncselekmény elkövetése után sorkatonai szolgálatra vonult be.
Az 1987. évi III. tv 42. §-ának (2) bekezdése a Btk. 135. §-át - amely katonák vonatkozásában katonai bíróság által alkalmazott próbára-bocsátás kapcsán az általánostól eltérő rendelkezéseket tartalmazott - hatályon kívül helyezte.
Az 1987. évi 9. sz. tvr. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzítettek szerint a Bv. tvr. 102. §-a (2) bekezdésének utolsó fordulata ugyancsak hatályát veszti.
Erre tekintettel meghaladottá vált az utóbb említett jogszabályhelyre alapított az az ítélkezési gyakorlat (BH 102/1983.), amely szerint a nem katonai bíróság nem alkalmazhat pártfogó felügyeletet (Btk. 82. §), ha a vádlott a bűncselekmény elbírálása idején már sorkatonai szolgálatot teljesít.
A Bv. tvr. 102. §-a (2) bekezdése utolsó fordulatának hatályvesztése azon a jogalkotói elismerésen alapul, hogy a katonai életviszonyok sajátosságai önmagukban korántsem teszik lehetetlenné a nem katonai bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtását, hiszen arra a Bv. tvr. 104. §-a (1) és (2) bekezdésében részletezett - az általánostól eltérő - szabályok módot adnak.
Kétségtelen, hogy az 1987. évi 9. sz. tvr. 16. §-ához fűzött indokolás csupán a határozat jogerőre emelkedését követő katonai szolgálatról tesz említést, mégsem lehet kétséges, hogy az ehelyütt említett elvi akadály hiánya arra az esetre is vonatkozik, amikor az elkövető már a határozat meghozatalának időpontjában sorkatonai állományba tartozik.
A sorkatonai szolgálat idejét meghaladó tartamú próbára bocsátás és pártfogó felügyelet esetén a leszerelést követő időszakban is megoldható az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése.
Ilyen körülmények között tehát a jelenlegi joghelyzetben a nem katonai bíróság sorkatonai szolgálatra vonult személlyel szemben nem csak próbára bocsátást alkalmazhat, hanem ezzel kapcsolatban a pártfogó felügyeletet is elrendelheti.
Ebből az is következik, hogy amikor a Btk. 72. §-a (4) bekezdésének második mondata értelmében a próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése kötelező [Btk. 82. § (1) bek. második mondata] a sorkatonai szolgálatra bevonulttal szemben sem eleve kizárt a próbára bocsátás alkalmazása, ha annak előfeltételei egyébként fennállanak.
A megyei bíróság mindezek kiemelése és megfontolása mellett a vádlott előélete ellenére úgy találta, nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vele szemben próbára bocsátást alkalmazott. [Fejér Megyei Bíróság Bf. 623/1988. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás