• Tartalom

PK BH 1989/194

PK BH 1989/194

1989.05.01.

Keresettől elállás esetén az alperes illetéktérítési kötelezettségének feltétele [6/1986. (VI. 26.) IM. sz. r. 13. § (4) bek.].

A felperesek közös tulajdon megszűntetése érdekében indítottak pert az alperes ellen. Kereseti kérelmük az volt, hogy a perbeli „lakóház, udvar, gazdasági épület” elnevezésű 2265 m2 területű ingatlan alperest illető 1/3-ad arányú tulajdoni illetőségét 450 000 Ft megváltási ár mellet - amire tartozás elszámolását, beszámítást kértek - adja a bíróság a felperesek egymás között egyenlő arányú tulajdonába.
A keresetlevél benyújtása után, de az első tárgyalás és az alperes perbebocsátkozása előtt, 1988. március 12-én kelt szerződéssel a keresetnek megfelelően az ingatlanra vonatkozó közös tulajdont megszüntették. Ugyanezen a napon kelt másik szerződéssel rendezték az egymással szembeni összes követeléseket, tartozásokat.
E szerződésekre tekintettel a felperesek keresetüktől elálltak. A bíróság a 6. sorszámú végzésével a pert megszüntette a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján, a Pp. 160. §-ának (1) és (2) bekezdésére utalással.
A felperesek a perindításkor illeték-feljegyzési jog kedvezményéten részesültek. A le nem rótt illeték megfizetéséről a pert megszüntető végzés nem rendelkezett.
A végzés kézbesítését követően a felperesek felhívásra becsatolták az 1988. március 12-én kötött mindkét szerződést. Ezután a városi bíróság a pert megszüntető végzését a Pp. 225. §-ának (6) bekezdése alapján kiegészítette. A kiegészítő végzésben a le nem rótt eljárási illeték fele összegének, vagyis 13 500 Ft-nak a megfizetésére az alperest kötelezte.
A kiegészítő végzés megváltoztatása és az alperesnek az illeték megfizetése alóli mentesítése érdekében az alperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a perre nem adott okot, ezért illetékköltségben nem marasztalható.
A felperesek az elsőfokú végzés helybenhagyását kérték.
A le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés törvényszerű, ezért a fellebbezés alaptalan.
A Ptk. 147. § értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Az iratokból megállapítható, hogy a felek közös tulajdonában álló ingatlan közös ipari tevékenység folytatására szolgált. A gazdasági munkaközösségből azonban az alperes még 1987-ben kivált, s ettől kezdve az ingatlant csak a felperesek használták. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló felperesi törekvés a perindításig eredménytelen volt. E körülményekre tekintettel a felperesek perindítása indokolt volt.
A csatolt szerződésekből megállapítható, hogy a peres felek a perindítást követően, de az első tárgyalást megelőzően a közös tulajdont megszüntették, a keresetben kért módon és feltételek szerint. Vagyis az alperes 1/3-ad ingatlanilletőségét a felperesek tulajdonába adta 450 000 Ft megváltási ár mellett, amit beszámítással elszámoltak. A keresettől elállásra, e szerződésre tekintettel került sor.
A pertárgyérték 450 000 Ft volt, erre tekintettel az illetékről szóló 1986. évi I. törvény 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a feljegyzett illeték 27 000 Ft volt, aminek a felét kell megfizetni a 44. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében, mert a felperesek a keresettől az alperes érdemi ellenkérelemnek előterjesztése előtt álltak el.
A feljegyzett - meg nem fizetett - illeték viselésének szabályait a 6/1986. (VI. 26.) IM sz. rendelet III. fejezete tartalmazza. E rendelet itt írt 13. §-ának (4) bekezdése értelmében az alperest kell kötelezni a meg nem fizetett illeték viselésére, ha a felperes olyan okirati bizonyítékot csatol, amelyből kitűnik, hogy a keresettől elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést a kereset benyújtása után elismerte vagy teljesítette. Az előbb már kifejtettek szerint a perben ez az eset áll fenn, ezért a mérsékelt illeték megfizetésére az alperest a bíróság jogszerűen kötelezte. A végzés megváltoztatására ezért lehetőség nincs.
A sikertelen fellebbezés folytán az alperes köteles megfizetni a felperesek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségét a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján. (Baranya Megyei Bíróság, 1. Pf. 20 825/1988/2. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére