GK BH 1989/196
GK BH 1989/196
1989.05.01.
A szerződésben szereplő jogvesztés kikötésének érvényessége esetén az adott szerződéstípusra vonatkozó jogszabálynak - a jogvesztés kikötéssel érintett - diszpozitív szabályai nem alkalmazhatók [Ptk. 250. § (1)–(2) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT r.1 1. sz. mell.].
A felperes keresetében előadta, hogy az alperes a közöttük létrejött szállítási szerződés szerint a felperes eseti, megrendelésnek nevezett lehívásai alapján dohánygyártmányokkal és dohányzási mellékcikkekkel látja el a boltjait. Az 1987-ben a felperes által jegyzőkönyvezett áruhiányból azonban 2625 Ft értékű hiányt az alperes nem ismert el, mert álláspontja szerint a felperes azt nem megfelelően dokumentálta. A felperes ezt vitatta, mert tanácsi megbízottal, illetőleg tanúkkal felvett jegyzőkönyvekkel bizonyított.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és előadta, hogy a perbeli szállítási szerződés értelmében a 100 Ft-on felüli hiányok esetén a szállító jelenlétében, illetve értesítése után tanácsi megbízott felügyelete alatt kell a szállítmány hiányát jegyzőkönyvezni, míg 100 Ft-ot meg nem haladó hiány esetén ehhez két érdektelen tanú jelenléte is elegendő. Mindkét esetben azonban a jegyzőkönyvet három napon belül jogvesztés terhével kell felvenni, és ahhoz a csomagolási jegyet, valamint a ládacímkét is csatolni kell. A perben megjelölt hiány esetében a felperes részben a háromnapos határidőt mulasztotta el, részben a szállítót nem értesítette, de a tanácsi megbízott sem tartotta felügyelete alatt a hiány megállapításáig a küldeményt.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában arra utalt, hogy a felek szerződésükben három napos jogvesztő határidőt kötötte ki, de ezt a határidőt a felperes elmulasztotta, e vonatkozásban tehát a hiány megtérítésére irányuló igénye megszűnt. Nem alapos az igénye a tanácsi megbízott által aláírt jegyzőkönyvben feltüntetett hiány esetében sem, mert a jegyzőkönyv szerint azt a tanácsi megbízott a boltvezető elmondása alapján állította ki, így a hiány nem bizonyított.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, és annak megváltoztatását, az alperes marasztalását kérte. Álláspontja szerint a szállítási szerződést szabályozó 7/1978. (II. 1.) MT számú rendeletnek a mennyiségi hiány megállapítására vonatkozó melléklete szerint 8 nap állt a rendelkezésére, a hiány közlésére. Előadta, hogy a három napos jogvesztő határidő a felperest túlságosan sújtja, ezért annak mérséklését kérte. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az abból levont következtetése is. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban csupán arra mutat rá, hogy a felek között érvényben levő szerződés a mennyiségi hiány megállapítására jogvesztő határidőt ír elő. A felek a Ptk. 250. §-ának (1) bekezdése szerint jogvesztésben megállapodhatnak, ez esetben pedig a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet mellékletének diszpozitív szabályai a felek jogviszonyában nem érvényesülhetnek. A jogvesztésre vonatkozó szerződéses kikötés következtében a felperest a jelen esetben ért hátrány azonban nem tekinthető jelentősnek [Ptk. 250. § (2) bek.]. Ha a felperes a határidő rövid tartamát mégis sérelmezi, akkor a szerződés módosítását kell kezdeményeznie [Ptk. 240. (1) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a 253. § (2) bekezdése alapján indokaira tekintettel helybenhagyta. (Főv. Bír. 17. G. 44 315/1987., Legf. Bír. Gf. II. 30 407/1988. sz.).
1
Az 1993:XCII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás