GK BH 1989/199
GK BH 1989/199
1989.05.01.
Eltérő megállapodás hiányában ajánlatának megtételéért a vállalkozó akkor sem követelhet díjazást, ha ahhoz részletes költségvetést készített [Ptk. 390. § (1) bek.].
A felperes keresetében 32 430 Ft tervezési díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az előadása szerint az alperes megrendelésére elkészítette az alperes toronyépületének III. emeletén végzendő belső átalakítási munkálatok költségvetését, melyhez az alperes méretezés nélküli elrendezési vázlatot adott. A felperes részletesen, tételesen felmérte és megtervezte az elvégzendő munkákat, a beépítés körülményeit, a beépítési anyagot, az alkalmazandó technológiát. Álláspontja szerint az elkészített költségvetés az alperes által kívánt átalakítás megtervezésének minősül.
Az alperes a keret elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem költségvetést, hanem - díjfizetés vállalása nélkül - árajánlatot kért a felperestől, bontási és belső átalakítási tervet adott át az ajánlattételhez, a felperes által készített költségvetés pedig tartalma szerint nem is minősül tervnek. Az alperes a felperesi ajánlat mellett más ajánlatot is beszerzett.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes által készített ajánlat, bár annak formája költségvetés, nem minősíthető tervezési munkának, nem felel meg a kivitelezési tervdokumentáció kötelező tartalmi kellékeinek. Megállapította továbbá, hogy az alperes 1987. decemberi szóbeli megállapodásban költségajánlatot kért. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy a felek tervdokumentáció készítésében, részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlattételben állapodtak meg, ezért nem alkalmazható a Pt 390. §-ának (1) bekezdése. Az elsőfokú bíróságnak a BH 1988. évfolyamában 4/106. sz. alatt közzétett jogesetre hivatkozva kifejtett álláspontja szerint az ajánlattétellel kapcsolatban felmerült költség - bár az ajánlatot a felperes nem versenytárgyalás keretében készítette - a felperes vállalkozói kockázatába tartozik.
A felperes fellebbezésében a keresettel egyezően kérte marasztalni az alperest. A fellebbezési előadása szerint azért volt szükség az érdemi felmérési, tervezési munkára, mert az alperes kérte a korábbi, csak az összeget tartalmazó ajánlat részletezését. Hivatkozott arra, hogy a felperes által készített költségelőirányzatot az alperes felhasználhatta más kivitelezővel folytatott tárgyaláson. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában, a Bírósági Határozatokban ismertetett, de elérő tényálláson alapuló legfelsőbb bírósági határozatra hivatkozott. Az álláspontja szerint a költségvetés gyakorlatilag az átalakítás megtervezésének minősül, melynek díját köteles megfizetni az alperes akkor is, ha nem jött létre a felek között vállalkozási szerződés.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú eljárásban feltárt adatok alapján megállapította, hogy a felek - ellenérték kikötése nélkül - ajánlat készítésében állapodtak meg. A felperes csak abban az esetben követelhetett volna jogszerűen díjat az ajánlat készítéséért, ha a díjfizetésben az alperessel megállapodott volna [Ptk. 390. §-ának (1) bekezdése]. A díjkikötés hiányára figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a felperes keresetét.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 259/1988. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás