1989. évi 2. törvényerejű rendelet
1989. évi 2. törvényerejű rendelet
a takarékbetétről1
1. §2 (1)3 Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.
(2) Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni.4 Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.
(3)5 A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait alkalmazni.
(4) A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.
(5)6 Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(6)7 A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait – az 5. § (2) bekezdés kivételével – kell megfelelően alkalmazni.
2. § (1)8 A hitelintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén — a sorsolás eredményétől függően — nyereményt nyújt.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg.
(3)9 A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját — a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel — a hitelintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani.
3. § (1) Takarékbetét
a) lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan),
b) előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel)
helyezhető el.
(2)10 A hitelintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után — a tényleges elhelyezés idejére — járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.
(3) A takarékbetétbe történő befizetést, abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton fel kell tüntetni. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető.
4. § (1)11
(2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el.
5. § (1) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól.
(2)12 Takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni.
(3) Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait.
6. § (1)13 A takarékbetét titkos, adatai (a takarékbetétes neve, a takarékbetét összege stb.) csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatók ki.
(2)14
7. §15
8. § (1)16 Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett személy — a betétes vagy a kedvezményezett — részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan — a hitelintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal — módosíthatja.
(2)17 A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.
9. §18
10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.
11. § Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében — egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában — valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre.
12. § (1) A takarékbetét kamatozása — ha a szerződés másként nem rendelkezik — a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik.
(2) A takarékbetét után járó kamat — a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve — minden év december hó 31. napján esedékes.
(3) A fel nem vett kamatot az esedékességkor a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés).
13. § (1)19 A hitelintézet — a 13/A. §-ban foglaltak kivételével — nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.
(2) Az új kamatmértéket legalább tizenöt nappal a módosítást megelőzően a napilapok útján és a pénztártermekben kifüggesztett hirdetményben be kell jelenteni.
(3)20 Amennyiben a betétes a hitelintézet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.
(4) A felmondási idő harminc nap, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik.
13/A. §21 (1)22 A pénzintézet — a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően — a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.
(2)23 A hitelintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.
(3)24 A betétes — ha a kamatmódosítást nem fogadja el — jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.
14. §25 A hitelintézet köteles a takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket, az általános szerződési feltételeket és a kamatmértékeket a pénztártermekben kifüggeszteni.
15. § A takarékbetét elhelyezéséről kiállított okirat elvesztése vagy megsemmisülése esetére az okiratok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok26 az irányadók.
15/A. §27
16. § (1) E törvényerejű rendelet 1989. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött takarékbetét szerződések esetében kell alkalmazni.
(2)28
17. §29
18. §30 A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.
19. §31 (1)32 A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.
(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.
20. §33 A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat.
A kihirdetés napja: 1989. január 31.
Az 1. § a 2001: LXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2001: LXXXIII. törvény 9. § (4) bekezdése alapján a 2001. december 19. előtt bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával, nem névre szólóan elhelyezett takarékbetétekre vonatkozó szerződések feltételeit a hitelintézet a 2001: LXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően módosíthatja egyoldalúan.
Az 1. § (3) bekezdése a 2008: CIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdését a 2013: CCLII. törvény – 2014: XVI. törvény 297. §-ával megállapított – 133. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (6) bekezdését a 2013: CCLII. törvény – 2014: XVI. törvény 297. §-ával megállapított – 133. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdését az 1993: XXIV. törvény 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján az állam a takarékbetét összegének visszafizetéséért továbbra is helytáll.
Az 5. § (2) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 175. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 175. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését az 1993: CXII. törvény 43. §-ának (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t a 2001: LXXXIII. törvény 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 175. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. §-t a 2001: LXXXIII. törvény 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdése az 1991: XCI. törvény 84. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t az 1991: XCI. törvény 84. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13/A. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § a 2013: CCLII. törvény 133. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15/A. §-t a 2001: LXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdés a) pontja.
A 16. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 48. pontja hatályon kívül helyezte.
A törvényerejű rendelet 17. §-át az Alkotmánybíróság 13/1990. (VI. 18.) AB határozatával 1990. december 31-ével megsemmisítette.
A 18. §-t a 2001: LXXXIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. §-t a 2001: LXXXIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 19. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. §-t a 2001: LXXXIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás